földgömbFöldtan-Teleptani Tanszék
Miskolci Egyetemegyetemi címerMűszaki Földtudományi Kar
-----

A KUTATÁSI TÉMA 2004. ÉVI SZAKMAI RÉSZJELENTÉSE

A 2004-ben elvégzett munka és az elért eredmények rövid ismertetése:

Projektirányítás

A projektnek 2004. évben teljes részvétellel projektértekezlete nem volt, viszont a témavezető az egyes munkacsoportokkal Budapesten, illetve Miskolcon tartott külön-külön megbeszélést. Ezeken a további részfeladatok elosztását, időbeli ütemezését, a részprogramok felelős irányítóinak személyét döntöttük el. Ezt követően e-mail-en tartjuk a kapcsolatot, illetve az aktuális anyagok a honlapon jelennek meg.

Honlap

A projekt honlapja a http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu címen található. Itt a célkitűzéseken túl elérhetővé tettük az aktuális részeredményeket, elkészült adatbázisokat egymás számára, valamint olvashatók az OTKA keretében elkészült publikációk és részjelentések.

Adatgyűjtési munkák, adatbázisok

Öt adatbázis kiépítését kezdtük el, melyekből az alábbiak készültek el:

Terepi vizsgálatok és adatgyűjtések

Három részprogramban folytattuk a terepi munkákat:

A két  munkára 2002-ben 2, illetve 3 terepi napot fordítottunk. A vett minták előkészítése és vizsgálata 2003-ban fejeződik be.

Nemzetközi kooperáció

Az MGSZ Rákóczi-telepi mintaraktárában újraszelvényeztünk és újramintáztunk három olyan kutatófúrást, amelynek rétegsora kulcsfontosságú a rétegtani adatok vizsgálata szempontjából: Rm-7, Rm-28, Rm-87 sz. fúrások anyagát. A vett minták kőzettani és őslénytani vizsgálata jelenleg is folyik.

A fenti munkákra az alábbi munkaidő ráfordításaink voltak:

FeladatNap
Radiometrikus korvizsgálatra küldött minták azonosítása - ATOMKI11
Vékonycsiszolati minták katalógusa17
Radiometrikus koradattal rendelkező minták adatbázisa24
Rákóczi-telepi mintaraktár mintavétel55
Radiometrikus korvizsgálatra küldendő minták vizsgálata, ásványfrakciók szeparálása320
Minták őslénytani vizsgálata214
Összesen1451

A vett minták előkészítése és vizsgálata 2005-ben folytatódik. A vizsgálati programot kiegészítettük a kőzetanyagok kőzetalkotó összetevőinek mikroszondás vizsgálatával, amelybe a Miskolci Egyetem újonnan felszerelt berendezését használjuk. Hasonló módon megkezdtük új derivatográf berendezésünkön az agyagásványosodott változatok felvételeinek készítését.

Nemzetközi kooperáció

A projekt futása közben az angol érdekeltségű Eastmine Kft. részéről az ír Aurum Exploration szakértői vették át a recski előfordulás földtani kutatását. A projekt irányítói felvették velünk a kapcsolatot, s a tudományos vonatkozású eredmények gyakorlati hasznosításának lehetőségeit együtt vizsgáljuk.

Belföldi kooperáció

Folytattuk a kutatási együttműködést a másik recski OTKA kutatási programmal (T37.581: A recski ércmező geokémiai eloszlásainak átfogó kvantitatív és térbeli vizsgálata a földtani bizonytalanság figyelembevételével).

Bekapcsolódás az egyetemi és posztgraduális képzésbe

Benedek Kálmán résztvevő kutató 2004-ben sikeresen védte meg az OTKA projekt kutatási keretei között kidolgozott „A Zala-medencében harántolt paleogén magmás képződmények petrogenetikai vizsgálata” című PhD értekezését az ELTE-n.

A projekt témáihoz kapcsolódva egy PhD kutatási és képzési program indult 2002 szeptemberében Kertész Botond doktorandusz révén: A magyarországi kainozóos képződmények rétegtani és őskörnyezeti vizsgálata, gazdaságföldtani potenciáljuk címmel. Ennek adatgyűjtése és a vizsgálatok 2004-ben is folytak, s várhatóan 2005 végén - 2006 elején sor kerül a PhD-értekezés megvédésére.

2003/2004-ben két 5. éves geológus hallgató diplomaterve kapcsolódott a projekthez:

Mindkét hallgató sikerrel védte meg értekezését a záróvizsgán.

Konferencia-részvételek

A projekt részeredményeiről Földessy János 2004 áprilisában előadásban számolt be az MTE Ásványtan-Kőzettan-Geokémiai Szakbizottságának ülésén.

Less György és Kertész Botond részeredményekről számolt be a 7. Magyar Őslénytani Vándorgyűlésen.

Kutatási részeredmények

A vulkanológiai vizsgálatok területén ismertté vált, hogy a vulkáni-intruzív működés utolsó szakasza átnyúlik az oligocén rupéli emeletébe (30-31 M év). Tovább folytattuk az elkezdett adatgyűjtést, 8 új mintát és szeparáltunk részben az ATOMKI-nál lévő mintaanyagból, részben az újramintázott fúrások anyagából. A Háromhányás kőfejtő területén vett üde andezit kőzetek teljes kőzet, földpát, biotit kora, valamint az ezzel azonosnak tartott mélyszinti üde intruzív diorit kora jó azonosságot mutatott a legújabb vizsgálatok alapján. Több, a vulkáni rétegsor aljáról, illetve intruzív képződményekből vett minta ismételt elemzése is alsó- illetve felső kréta kort (110 M év) adott. Ezekben a mintákban a vizsgálati eredmények gondos elemzésére, a lehetséges okok feltérképezésére, esetleg újabb mintavételekre van szükség.

2004-ben a Magyar Állami földtani Intézet Rákóczi-telepi raktárában megtaláltuk, leírtuk és megmintáztuk a Recsk VII., Recsk Rm-28, 63, 79, 87, 109, 117 és 118 jelű fúrásokat, melyekben a Recski Andezit feküképződményei, illetve egyes esetekben az andezit közé települt üledékes kőzetek találhatók. Célunk az volt, hogy adatokat nyerjünk az andezitfekü, a közbetelepülések és a fedő koráról.

A fekü felépítését a Recsk, Rm-28-as fúrásban lehetett a legjobban tanulmányozni. Itt, valószínűleg jura korú képződményekre települve, de azzal tektonikus kontaktusban megtaláltuk az észak-magyarországi felső-eocén tipikus rétegsorát, alul Nummulites fabianii-s, majd rajta orthophragminás mészkővel, melyek a Szépvölgyi Mészkőbe tartoznak. Ezek vékonycsiszolatában típusos felső-eocén nagyforaminiferákat (Nummulites fabianii, N. chavannesi, Assilina alpina, Operculina gomezi, Heterostegina reticulata, Spiroclypeus carpaticus, Pellatispira madaraszi, Disocyclinák és Asterocyclinák) találtunk. A mészkő fölött, az andezit közvetlen feküjében kb. 5 m vastagságban nagyforaminifera-mentes márgát (Budai Márga) találtunk, melyből Báldiné Beke Mária az oligocén legaljára, az NP 21-es zóna felső részére jellemző mészvázú nannoplankton-együttest mutatott ki. Ugyanez az együttes volt található a fúrás 608, 0 és 612,0 m-ében, az andezit alsó részében lévő üledékes közbetelepülésben is.

A további vizsgált Szépvölgyi Mészkövek az Rm-79. és Rm-87. sz. fúrásokból a fentihez hasonló, bár szegényesebb, de biztosan priabonai korú nagyforaminifera-együttest tartalmaztak. Az Rm-87. sz. fúrás 488,1 és 495,5 m-éből, a Szépvölgyi Mészkő fedőjéből és az andezit közvetlen feküjéből, a Budai Márgára emlékeztető kőzetből vett minták mészvázú nannoplanktonja eléggé jellegtelen, csak az NP 16-21 zónaköz meghatározását tette lehetővé.

Az andezit közbetelepüléseiből vizsgált további minták nannoplanktonra negatívnak bizonyultak.

Az andezit fedőjéből vett minták nannoplanktonja (Rm-117, 232,1 m; Rm-VII, 220,0 és 268,0 m) már biztos késő-oligocén kort jelez az NP 24-es zónába sorolható alakok jelenléte alapján. Ez összhangban van a fedő nagyforaminiferák (Lepidocyclinák, Nummulites kecskemetii, Operculina complanata) alapján kapott korával (ld. a téma korábbi részjelentéseit).

Összegezve megállapítható, hogy a Recski Andezit az oligocén legelején a Budai Márga ülepedése idején kezdett képződni és működése a fedőből kapott koradatok alapján az oligocén teljes első felében kitartott.

A támogatás 2004-ben elrendelt 14 %-os csökkentése, illetve a kiutalások mintegy féléves késése rendkívül megnehezítette a feladatok tervezését és végrehajtását. A csökkentés nyomán törölnünk kellett az úrhidai középső-eocén rétegsor helyzetét tisztázni kívánó geoelektromos méréseket a programunkból.

Miskolc, 2005. 03. 07.

A kutatási témában a kutatás kezdete óta az OTKA nyilvántartási szám feltüntetésével megjelent (vagy közlésre elfogadott) publikációk listája

  1. É. Seres-Hartai, J. Földessy, Á. Kovács 2001: Mineralogy and genetic aspects of gold in the Lahóca (Recsk, Hungary). Acta Montanistica Slovaca 6/1, pp. 19-26.
  2. É. Seres-Hartai, J. Földessy 2001: Native gold in the epithermal HS mineralization of the Recsk ore complex. Acta Geologica Hungarica 44, pp. 463-473.
  3. Földessy J., Baksa G., Szebényi G., Polgár I. 2002: A recski Lahóca kutatásának története. In: Szakáll S. és Morvay Gy. ed: Érckutatások Magyarországon a 20. században. pp. 155-169.
  4. Földessy J., Szebényi G. 2002: Földtani kutatások és értékelő munkák a recski felszínközeli zónában 1990 és 2000 között. Földtani Kutatás 39/1, pp. 3-8.
  5. Szebényi G., Földessy J. 2002: Földtani kutatások és értékelő munkák a recski mélyszinten 1986 és 2000 között. Földtani Kutatás 39/1, pp. 9-20.
  6. J. Földessy, G. Szebényi, É. Seres-Hartai 2002: The distribution of gold in the Recsk ore complex, Hungary. Geologica Carpathica 53 special CD issue
  7. K. Benedek 2002: Paleogene igneous activity along the easternmost segment of the Periadriatic-Balaton Lineament. Acta Geologica Hungarica 45/4, pp. 359-371.
  8. Szebényi G. (szerk.) 2003: A Darnó zóna geológiája és geofizikája. Kirándulásvezető a Darnó-napok terepbejárásához, Recsk, 2003. május 29-31. pp. 1-33.
  9. Németh N., Mádai F. 2003: Korai fázisú képlékeny deformációs elemek a Bükk hegység keleti részének mészköveiben I. Földtani Közlöny 133/4, pp. 563-583.
  10. Németh N., Mádai F. 2004: Korai fázisú képlékeny deformációs elemek a Bükk hegység keleti részének mészköveiben II. – mikroszerkezeti jellemzők. Földtani Közlöny 134/1, pp. 1-28.
  11. Kertész B., Less Gy. 2004: Törökországi eocén szelvények Nummulitidae-faunája. 7. Magyar Őslénytani Vándorgyűlés konferenciakiadványa, pp. 16-17.
  12. Gyalog L. (szerk.), Horváth I. (szerk.), Daridáné Tichy M., Dudko Antonyna, Ódor L. 2004: A Velencei-hegység és a Balatonfő földtana. Geology of the Velence Hills and the Balatonfő. Magyarázó a Velencei-hegység földtani térképéhez (1:25000) és a Balatonfő-Velencei-hegység mélyföldtani térképéhez (1:100000). - Explanatory book of the Geological Ma pof the Velence Hills (1:25000) and the Geological Map of Pre-Sarmatian Surface of the Balatonfő-Velence Area (1:100000) Magyarország tájegységi térképsorozata – Regional Map Series of Hungary 316 p.

A projekt nyitólapjára

A tanszéki nyitólapra

kalapács