földgömbFöldtan-Teleptani Tanszék
Miskolci Egyetemegyetemi címerMűszaki Földtudományi Kar
-----

A KUTATÁSI TÉMA 2002. ÉVI SZAKMAI RÉSZJELENTÉSE

A 2002-ben elvégzett munka és az elért eredmények rövid ismertetése:

Projektirányítás

A projekt nyitó értekezletét 2002. május 22-én tartottuk Miskolcon. Itt a részfeladatot eloszlását, időbeli ütemezését, a részprogramok felelős irányítóinak személyét döntöttük el. Hasonló második értekezletet tartottunk júniusban Budapesten, az ottani OTKA kutatók részvételével. Ezt követően e-mail-en tartjuk a kapcsolatot, illetve az aktuális anyagok a honlapon jelennek meg.

Honlap

A projekt honlapja a http://fold1.ftt.uni-miskolc.hu címen található. Itt a célkitűzéseken túl elérhetővé tettük az aktuális részeredményeket, elkészült adatbázisokat egymás számára, valamint olvashatók az OTKA keretében elkészült publikációk és részjelentések.

Adatgyűjtési munkák, adatbázisok

Öt adatbázis kiépítését kezdtük el:

A kész adatbázisok a honlapról elérhetők, a többi adatbázis elkészülése 2003-ra átnyúlik.

Terepi vizsgálatok és adatgyűjtések

Két részprogramban kezdtük meg a terepi munkákat:

A két  munkára 2002-ben 2, illetve 3 terepi napot fordítottunk. A vett minták előkészítése és vizsgálata 2003-ban fejeződik be.

Nemzetközi kooperáció

Két kutatónk törökországi középső eocén alapszelvények vizsgálatára kapott alkalmat. Ennek bejárása és mintázása 2003 szeptemberében történt meg. A jelen program kereteiből egy kutató útját részlegesen finanszíroztuk. A vett minták a Kárpát medencei eocén rétegsorok összehasonlító mikrofauna vizsgálatát teszik lehetővé.

Belföldi kooperáció

Teljeskörű információ cserére vonatkozó megállapodást kötöttünk a másik futó recski OTKA kutatási programmal (T37.581: A A RECSKI ÉRCMEZÕ GEOKÉMIAI ELOSZLÁSAINAK ÁTFOGÓ KVANTITATÍV ÉS TÉRBELI VIZSGÁLATA, A FÖLDTANI BIZONYTALANSÁG FIGYELEMBEVÉTELÉVEL).

Bekapcsolódás az egyetemi képzésbe

A projekt témáihoz kapcsolódva egy PhD kutatási és képzési  program indult 2003 szeptemberében Kertész Botond doktorandusz révén: A magyarországi kainozoós képződmények rétegtani és őskörnyezeti vizsgálata, gazdaságföldtani potenciáljuk címmel.

Két 4. éves geológus hallgató TDK kutatási témával kapcsolódott a projekthez, a recski Nagykő és Háromhányás vulkáni szerkezeteinek vizsgálata témakörrel.

Konferencia-részvételek

Miskolc 2002. május, Érckutatások Magyarországon - a miskolci Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Egyetem szervezésében megtartott előadó napon két előadással szerepeltünk, amelyben összefoglaltuk a recski Lahóca és Mélyszint földtani kutatásának történetét. Az anyag külön tanulmánykötetben jelent meg.

Bratislava 2003. szeptember, Kárpát-Balkán Földtani Asszociáció - a projekt hat egyéni kutatója vett részt a konferencián, egy poszter és három előadás bemutatásával.

Kutatási részeredmények

A vulkanológiai vizsgálatok területén a radiometrikus korokkal való összevetés, valamint az aktivitás korának becslésére alkalmas földtani bizonyítékok gyűjtése és értékelése folyik. Ennek alapján azt valószinűsithetjük, hogy az eddigi feltételezéseket a magmatizmus koráról módosítani kell, s a működés átnyúlik az alsó-, esetleg a középső oligocén időszakba. Új adatok merültek fel a recski mélyszintről ismert magmás intruzív kőzetek illetve a felszíni vulkanitok korkapcsolataira vonatkozóan is. E vonatkozásban sikerült elkülöníteni a rézércesedésnél fiatalabb, illetve az azzal egyidős és azt megelőző magmás működési szakaszok vulkáni és intruzív termékeit.

A rétegtani vizsgálatok során új adatokat kaptunk a Recski Andezit Formációkorára. Az általánosan elfogadott felső-eocén kort a fekü- és fedőképződmények ilyen korú nagyforaminiferái látszottak volt igazolni. A feküben, csak mélyfúrásokban található Nummulites fabianii és a kíséretében lévő egyéb nagyforaminiferák (N. incrassatus, N. chavannesi, Assilina alpina, Heterostegina reticulata, Spiroclypeus carpaticus, Orthophragminák) valóban priabonai kort jeleznek (az adatokat Jámbor-Kness, 1988 alapján idézzük).

Ezzel szemben az andezit fedőjében már Szabó József által 1868-ban megtalált tufakavicsos, lithothamniumos márga és mészkő koráról már megoszlanak a vélemények. Id. Noszky (1926-27), Majzon (1966), Varga et al. (1975), Földessyné Járányi (1975), Csillag et al. (1980), Zelenka & Földessy [in Gyalog (ed., 1996)] és Kecskeméti [in Bérczi & Jámbor (eds., 1998)] képviselik a többségi véleményt. Ők (Noszky kivételével) a képződményt a Szépvölgyi Mészkővel azonosítják, és felső-eocén korúnak tartják. A képződmény nagyforaminiferáit ténylegesen megvizsgáló Rozlozsnik (1939) és Jámbor-Kness (1988) azonban felhívják a figyelmet arra, hogy a kőzetben nem található meg a priabonait egyértelműen azonosító Nummulites fabianii. A genust Rozlozsnik (1939) szerint a N. budensis képviseli, ami alapján lattorfi (alsó-oligocén) kort tételez fel. Jámbor-Kness (1988) szintén idézi ezt a fajt, de jelzi, hogy a kőzetben az operculiniform alakok (Planoperculina complanata, P. complanata heterostegina, Heterosteginák) dominálnak. Rétegtanilag a képződményt az eocén-oligocén határra helyezi.

Recsk környékén, a felszínen csak az andezit fedőképződményei találhatók meg, ezért Tóth Szabolcs recski geológus-technikus helyszíni kalauzolásával Less Gy. és Kertész B. ezeket tudta újragyűjteni és megvizsgálni. A 7 feltárásból 2-ben (a Parádi Tarna-patak bevágásában és a Lahóca tetején) találtunk nagyforaminiferákat. Emellett a Hegyes-hegy É-i oldalának árkából gyűjtött nagyforaminifera-mentes márgát nannoplankton- illetve plankton Foraminifera-vizsgálatra leadtuk Báldiné Beke Máriának és Kollányi Katalinnak, de a minták üreseknek bizonyultak.

A két említett nagyforaminifera-tartalmú minta kőzettanilag és ősmaradvány-tartalmát tekintve is gyakorlatilag megegyezett: a kistermetű operculiniform formák mellett vörösalgákat és sünpáncéltörmeléket tartalmazott. Egyedüli különbségként adódott, hogy a Parádi Tarna bevágásából sikerült olyan puhább kőzetanyagot is gyűjteni, melyből a nagyforaminiferákat izolálni lehetett. Így lehetővé vált belső szerkezeti vizsgálatuk is.

A mintában az Operculina complanata (Defr.) és Nummulites kecskemetii Less dominálnak. Előbbi megfelel Jámbor-Kness (1988) Planoperculina complanata-jának, utóbbi pedig Rozlozsnik (1939) Nummulites budensis-ének. Emellett kis mennyiségben találtunk Operculina heterostegina (Silv.)-t (= Jámbor-Kness (1988) Planoperculina complanata heterostegina-ja) is.

A legfontosabb azonban a mindössze 5 példányban megtalált Lepidocyclina (Eulepidina) dilatata (Mich.) jelenléte a mintában. Ez az alak felelhet meg az id. Noszky (1926-27) által a mátraderecskei malom kőbányájából idézett Orthophragmináknak; külső megjelenésükben ugyanis megtévesztően hasonlóak a Lepidocyclinák-hoz, melyektől belső szerkezetileg egyértelműen megkülönböztethetők. A kétfajta orbitoid nagyforaminifera két különböző kort indikál: míg az Orthophragminák az eocén végén mindenütt kihaltak, a Lepidocyclinák a Tethys területére csak az oligocén közepén vándoroltak át Amerikából. Megjegyezzük, hogy Orthophragminákat határoztak meg Lepidocyclinák helyett korábban a Rudabánya 390. sz. fúrásból és az Északi-Bükk csókási lelőhelyéről is. Sajnos, a mátraderecskei malom kőbányájának nagyforaminiferás rétegeit már nem találtuk meg, azokat valószínűleg már lebányászták.

A fentebb idézett nagyforaminifera-együttes nem ismeretlen Recsk tágabb környezetéből: megtalálható a már említett két lelőhely (Rudabánya 390. sz. fúrás, Csókás) mellett a novaji Nyárjas-tetőn, az egri emelet határsztratotípusának bázisán, valamint Rimaszombattól É-ra, Bugyikfalván (Budikovany) is, szintén egerien bázisképződményekben. Ez az együttes tehát egyrészt az egri emelet bázisát jelöli, másrészt megfelel Cahuzac & Poignant (1997) SBZ 23 sekély bentosz zónájának, tehát a katti emelet felső két-harmadának. Báldi - Less - Mandic (1999) ezek alapján az együttest hozzávetőleg a katti emelet közepére helyezik.

Az új koradat fényében megdőlni látszik az a hiedelem, hogy a Recski Andezit Formáció feküje és fedője is a Szépvölgyi Mészkő Formáció, ezért az andezit kora is felső-eocén (Zelenka & Földessy (in Gyalog (ed., 1996)). Egyrészt az andezitfedőt első megközelítésben talán a Csókási Formációnak lehet megfeleltetni, másrészt az andezitet rétagtanilag immár a késő-eocén — késő-oligocén időintervallumban lehet elhelyezni.

A legtöbb adat az andezit alsó-oligocén (kiscelli/rupéli) korára utal. Ezek: 1. A Kanázs-vár környékéről származó kevéssé bontott andezit 32,1±?? millió éves kora (Zelenka T. szóbeli közlése); 2. Az andezitben talált olajnyomok a magmának (vagy legalábbis egy részének) a Tardi Agyagba nyomulását jelezhetik; 3. A Recsk környéki és D-bükki Kiscelli Agyagban található vastag tufabetelepülések, melyek az eocénből hiányzanak.

Miskolc, 2003. március 7.

A kutatási témában a kutatás kezdete óta az OTKA nyilvántartási szám feltüntetésével megjelent (vagy közlésre elfogadott) publikációk listája

  1. É. Seres-Hartai, J. Földessy, Á. Kovács 2001: Mineralogy and genetic aspects of gold in the Lahóca (Recsk, Hungary). Acta Montanistica Slovaca 6/1, pp. 19-26.
  2. É. Seres-Hartai, J. Földessy 2001: Native gold in the epithermal HS mineralization of the Recsk ore complex. Acta Geologica Hungarica 44, pp. 463-473.
  3. Földessy J., Baksa G., Szebényi G., Polgár I. 2002: A recski Lahóca kutatásának története. In: Szakáll S. és Morvay Gy. ed: Érckutatások Magyarországon a 20. században. pp. 155-169.
  4. Földessy J., Szebényi G. 2002: Földtani kutatások és értékelő munkák a recski felszínközeli zónában 1990 és 2000 között. Földtani Kutatás 39/1, pp. 3-8.
  5. Szebényi G., Földessy J. 2002: Földtani kutatások és értékelő munkák a recski mélyszinten 1986 és 2000 között. Földtani Kutatás 39/1, pp. 9-20.
  6. J. Földessy, G. Szebényi, É. Seres-Hartai 2002: The distribution of gold in the Recsk ore complex, Hungary. Geologica Carpathica 53 special CD issue
  7. K. Benedek 2002: Paleogene igneous activity along the easternmost segment of the Periadriatic-Balaton Lineament. Acta Geologica Hungarica 45/4, pp. 359-371.

A projekt nyitólapjára

A tanszéki nyitólapra

kalapács