Telkibánya - a középkori bányászat környezeti hatása, oktatási és turisztikai potenciálja

PHARE pályázat, megvalósíthatósági tanulmány

Telkibánya országunk egyik legjelentősebb egykori bányavárosa, a hazánk területére eső legjelentősebb egykori magyar aranybányászati központ. A bányászat Nagy Lajos uralkodásától kezdődően a XX. századig számos szakaszban folyt. Középkori felszíni létesitményeinek romjai, egykori örlőkőbányái, középkori külszíni fejtései, az ún. horpák ma is nagy területen szétszórva ismertek. Az 1985-1990 között a Központi Földtani Hivatal által végzett felmérésnek köszönhetően több, mint 2000 méter hosszúságban ismerünk ma is nyitott középkori vágatrendszereket az előforduláson. Mindezek miatt Telkibánya ma egyik igen jelentős középkori ipari műemlékünk, amely pillanatnyilag semmiféle védelmet nem kapott, sőt sem kiterjedését, sem állapotát nem ismerjük pontosan. A legutóbbi nyersanyagkutatások negatív eredménnyel zárultak, így az oktatási-turisztikai felhasználást nem akadályozzák.

Ma az ország keleti felén ez az egyetlen olyan nyitott földalatti üregrendszer, amely oktatási, szakmai gyakorlat céljára jelentősebb ráfordítások nélkül alkalmassá tehető.

A tervezett együttműködéssel megvalósítandó fő célkitűzéseink:

  1. A terület természeti, környezeti állapotának felmérése
    Az évszázados bányászat igen jelentős környezeti hatásokkal is járt, amelynek nyomai ma összegződve találhatók meg a területen. E hatásokra már korábbi nyersanyagkutatások során is utaltak adatok, de környezetgazdálkodási szempontú elemzések még nem történtek. Más hasonló külföldi mintaterületen, illetve hazai területeken, pl. a mátrai ércbányászat, illetve a recski ércbányászat területén gyűjtött adatok azt mutatják, hogy a 13-19. század bányászata a kis méretekhez képest a technológiák kezdetlegessége miatt a modern nagyüzemi bányászat okozta hatásokat jóval meghaladó szennyeződést okozhatott, amelynek hatásai esetleg máig nyúlnak. Minden további területfejlesztési tervezésnél ezeknek a hatásoknak a felmérése előfeltétel, a jövőbeli tervek egyik alapja a környezeti alapállapot felmérése.
  2. A telkibányai területen több kilométernyi olyan, a középkorban kihajtott és ma is üresen álló vágatrendszer és fejtési üreg van, amelyeket minden későbbi területfejlesztésnél figyelembe kell venni, mint kockázati tényezőt. Ezek jelentős része ismert, de pontos feltérképezésük, illetve a róluk rendelkezésre álló korábbi térképek mai topográfiai alapokra illesztése nem történt meg. Egyes bányaüregek jelentős méretűek is lehetnek, amint erre a korabeli 1660-as években bekövetkezett bányaomlásos szerencsétlenség leírásából következtetni lehet. Napjainkban a területen fejlesztések kezdődtek, többek között olyan honvédelmi célt szolgáló létesítményeké, amelyek hosszú távú, állandó és jelentős szerkezetek. Az eddig megépült objektumnál a korábbi bányászati zavartságot és kockázatot tudomásunk szerint nem vették figyelembe.
  3. Magyar-szlovák környezetgazdálkodási-geotechnikai oktatási mintaterület kialakítása - tanulmányterv
    A pályázatot benyújtó mindkét egyetem bányászati, ipari alapokra épített környezetgazdálkodási képzést, geotechnikai, bányaművelő mérnöki képzést folytat, a Kassai Egyetemen a bányászati turizmussal kapcsolatos oktatás és kutatások is megkezdődtek. Ehhez a képzéshez elengedhetetlen olyan nem-virtuális létesítmény, amelyben a hallgatók a mérési, mintavételezési, terepi vizsgálati gyakorlataikat végezhetik. A telkibányai terület erre ideális, mivel Kassától 20, Miskolctól 50 km távolságra, azaz nagyon könnyen elérhetően helyezkedik el, a hallgatók elhelyezése pedig a meglévő olcsó turisztikai szálláshelyekkel megoldható, igy kiegészitő létesitményekre nincs szükség.
  4. Telkibánya ipari műemlékeinek turisztikai célú hasznosítása - tanulmányterv
    A meglévő létesítmények állapota reményt ad arra, hogy ezek bizonyos, könnyen hozzáférhető részeit a turizmus számára megnyithassuk. Az ilyen tipusú látványossságok vonzereje igen nagy, s teljes kihasználtsággal, teljes éven át üzemelnek más országokban, többek között Szlovákiában (Selmecbánya). A létesítmények megnyitásával az Észak-Zempléni rész a turizmus utvonalaiba jól bekapcsolható úgy a szlovák, mint a magyar oldalról, és várhatóan jelentős létszámú látogatót vonz majd. Ennek várhatóan komoly felhajtóereje lesz a helyi foglalkoztatottságra, munkaerőkeresletre.

Seresné Hartai Éva
Földessy János
Sasvári Tibor

kalapács