Previous PageNext Page

17. A szél felszínalakító munkája

A szél eróziós munkája
A szél szerepe a kőzetek mállásában, eróziójában eléggé korlátozott. A szél főleg a homokfúváshoz hasonló munka révén kőzetfelszínek csiszolásával, koptatásával (abrázió) kap szerepet. Amennyiben viszont a szél útjában megfelelően finom szemcsés (<0,3 mm) laza üledék felhalmozódás van, igen jelentőssé válhat a szél anyagszállítási szerepe, s a laza üledékek elhordási után kifúvásos térszin, deflációs felszín jön létre. A szél abráziós hatása az eltérő keménységű kőzetekben eltérő mértékű eróziót, s ezáltal szélmarásos formákat hoz létre.

A szél általi erózió és szállítás egyik fontos előfeltétele a felszínt védő vegetáció hiánya.

Ilyen körülmények jöhetnek létre tenger- és folyópartokon, ahol az üledékanyag szállitásának mértéke meghaladja a vegetáció kifejlődésének sebességét. Ilyen körülmények jönnek létre - az előzőnél jelentősebb mértékben - szemiarid és arid kontinentális területeken, sivatagokban (éves átlagos csapadék mennyisége <200 mm). Mesterséges, a mezőgazdaság kiváltotta hatásokkal magyarázható az erdőirtással letarolt, intenzíven művelt területek elsivatagosodása, melynek során a szél a termőtalaj réteget leerodálja a felszínről.. 

 

 

A világ nagy sivatagjait láthatod a következő térképen:

A szél szállitó munkájának fizikai alapjai majdnem azonosak a folyóvízi szállításéval. A különbségek a levegő kisebb viszkozitásában és sűrüségében, nagyobb áramlási sebességében rejlenek. A kvarc szemcse sűrűsége 2000-szerese a levegőének, a levegő viszkozitása pedig 1,78 x 10-4 g cm-1 sec-1, a víz viszkozitásának kb 1 %-a.

A szél szállítása teljes egészében turbulens áramlásokkal történik. A turbulens áramlásnál kb 0.3 mm az a szemcseméreti határ, amelynél a szemcse felfelé mutató komponense még elegendő a szemcse szállításához. A szél három módon szállít üledéket:
        1. Lebegtetett szemcsék - az örvényáramok által felkapott finom szemcsés anyag szuszpenzióként szállitódhat nagyobb távolságokra, akár 3-4,000 km-re, sivatagi porviharok formájában.
        2. Ugráló szemcsék - nagy szélsebességek esetén a felszín közeli pár méter vastag sávban élánk szemcseáramlás történik. Ebben a sávban a szemcsék ugrálva szállitódnak, minden egyes mozgás néhány cm távolságra történik, s szemcsék közötti ütközés váltja ki.
        3. Görgetett szemcsék - a nagyobb homokszemcsék a felszínen kúszva közlekednek, esetenként néhány mm-távolságra. A kinetikus energiát a szemcséknek az ugráló szemcsék ütközése adja. Az ütközési energia átadásával hő fejlődik. Az ütközés és szemcse ugrálás, valamint az aljzat érdessége fékezi a szelet.

Az igen finom szemcseméretű frakció - 0,08 mm körül - a felszín menti lamináris szállitódásban hajlamos mozogni, s ez a frakció még igen nagy szélsebességek esetén is a lamináris, felszínközeli rétegekben marad, hacsak az áramlást mesterséges hatások, állatok mozgása meg nem zavarja.

Szélfújta (eolikus) üledékek
A szélfújta üledékek nem durvább anyag szél általi aprózódásából származnak. Rendszerint vízi szállítású üledékek, üledékes kőzetek osztályozódása, szállítódása révén alakulnak ki. A Szahara homokja például a szegélyi területek tengeri homokköveinek mállása, illetve a Földközi tengeri parti homokok szállítódásából származik. A szélfújta homokszemcsék a szállitási körülmények,az ütközések útján való szállitódás miatt jellemzően sokkal kerekítettebbek, mint a folyóvizi homokok:

 

 Lösz
A szélfújta üledékek leggyakoribb változata a periglaciális területeken. Igen finom, kőzetliszt szemcseméretű üledék, amely a fluvioglaciális síkságokról származik. Az északi félgömb összes periglaciális területén megtaláljuk, áthalmozott, folyóvízi szállitáson is átesett változatai ezeken a területeken a legjobb termőtalajt alkotják.

Szél alkotta formák

Vannak homoksivatagok, s olyan területek, ahol gyakorlatilag nincs homoktakaró - kősivatagok. A homoksivatagok kialakulásához szükséges egyrészt egy állandó, nagy sebességű, a forrásterületek felől fújó szél, amely sebessége révén homok szállítására képes, valamint olyan felhalmozódási terület, amely csapdát jelent a mozgó homok számára. A szél a felszínen az anyagot lepelhomokként teríti szét.

Tanúhegyek keletkeznek ott, ahol keményebb kőzetek a fekvőjükben lévő kisebb keménységű kőzeteket megvédik az eróziótól. A szél irányában álló stiklákból áramvonalasított, un. Szfinksz-sziklát hoz létre a szél eróziója. A szél a finom szemcséket elszállítja, s nagyobb kőzettömbökből álló maradvány kőzettakarót hagy vissza a felszínen.  

A homokból a parti területeken a szél dűnesorokat épít. Jellegzetes szélfújta forma a parabola-bucka, barkán.

A szél erózió környezeti hatásai

A szél erózió legsúlyosabb környezeti hatása a termőtalaj eróziója a megkötésre alkalmas vegetáció nélküli területekről, sivatagi térszinek kialakulása, futóhomok képződés.  A szél erózió ellen helyes erdőgazdálkodással, a leírtott területeken újratelepítéssal lehet védekezni.