17. A szél felszínalakító munkája
A szél eróziós munkája
A szél szerepe a kőzetek mállásában, eróziójában eléggé korlátozott.
A szél főleg a homokfúváshoz hasonló munka révén kőzetfelszínek
csiszolásával, koptatásával (abrázió) kap szerepet. Amennyiben viszont a szél
útjában megfelelően finom szemcsés (<0,3 mm) laza üledék felhalmozódás
van, igen jelentőssé válhat a szél anyagszállítási szerepe, s a laza
üledékek elhordási után kifúvásos térszin, deflációs felszín jön létre.
A szél abráziós hatása az eltérő keménységű kőzetekben eltérő
mértékű eróziót, s ezáltal szélmarásos formákat hoz létre.
A szél általi erózió és szállítás egyik fontos előfeltétele a felszínt védő vegetáció hiánya.
Ilyen körülmények jöhetnek létre tenger- és folyópartokon, ahol az üledékanyag szállitásának mértéke meghaladja a vegetáció kifejlődésének sebességét. Ilyen körülmények jönnek létre - az előzőnél jelentősebb mértékben - szemiarid és arid kontinentális területeken, sivatagokban (éves átlagos csapadék mennyisége <200 mm). Mesterséges, a mezőgazdaság kiváltotta hatásokkal magyarázható az erdőirtással letarolt, intenzíven művelt területek elsivatagosodása, melynek során a szél a termőtalaj réteget leerodálja a felszínről..
A világ nagy sivatagjait láthatod a következő térképen:
A szél szállitó munkájának fizikai alapjai majdnem azonosak a folyóvízi szállításéval. A különbségek a levegő kisebb viszkozitásában és sűrüségében, nagyobb áramlási sebességében rejlenek. A kvarc szemcse sűrűsége 2000-szerese a levegőének, a levegő viszkozitása pedig 1,78 x 10-4 g cm-1 sec-1, a víz viszkozitásának kb 1 %-a.
A szél szállítása teljes egészében turbulens áramlásokkal
történik. A turbulens áramlásnál kb 0.3 mm az a szemcseméreti határ,
amelynél a szemcse felfelé mutató komponense még elegendő a szemcse szállításához.
A szél három módon szállít üledéket:
1. Lebegtetett szemcsék - az örvényáramok
által felkapott finom szemcsés anyag szuszpenzióként szállitódhat nagyobb
távolságokra, akár 3-4,000 km-re, sivatagi porviharok formájában.
2. Ugráló szemcsék - nagy szélsebességek
esetén a felszín közeli pár méter vastag sávban élánk szemcseáramlás történik.
Ebben a sávban a szemcsék ugrálva szállitódnak, minden egyes mozgás néhány
cm távolságra történik, s szemcsék közötti ütközés váltja ki.
3. Görgetett szemcsék - a nagyobb
homokszemcsék a felszínen kúszva közlekednek, esetenként néhány mm-távolságra.
A kinetikus energiát a szemcséknek az ugráló szemcsék ütközése adja. Az
ütközési energia átadásával hő fejlődik. Az ütközés és
szemcse ugrálás, valamint az aljzat érdessége fékezi a szelet.
Az igen finom szemcseméretű frakció - 0,08 mm körül - a felszín menti lamináris szállitódásban hajlamos mozogni, s ez a frakció még igen nagy szélsebességek esetén is a lamináris, felszínközeli rétegekben marad, hacsak az áramlást mesterséges hatások, állatok mozgása meg nem zavarja.
Szélfújta (eolikus) üledékek
A szélfújta üledékek nem durvább anyag szél általi aprózódásából
származnak. Rendszerint vízi szállítású üledékek, üledékes kőzetek
osztályozódása, szállítódása révén alakulnak ki. A Szahara homokja például
a szegélyi területek tengeri homokköveinek mállása, illetve a Földközi
tengeri parti homokok szállítódásából származik. A szélfújta
homokszemcsék a szállitási körülmények,az ütközések útján való szállitódás
miatt jellemzően sokkal kerekítettebbek, mint a folyóvizi homokok:
Lösz
A szélfújta üledékek leggyakoribb változata a periglaciális területeken.
Igen finom, kőzetliszt szemcseméretű üledék, amely a fluvioglaciális
síkságokról származik. Az északi félgömb összes periglaciális területén
megtaláljuk, áthalmozott, folyóvízi szállitáson is átesett változatai
ezeken a területeken a legjobb termőtalajt alkotják.
Szél alkotta formák
Vannak homoksivatagok, s olyan területek, ahol gyakorlatilag nincs homoktakaró - kősivatagok. A homoksivatagok kialakulásához szükséges egyrészt egy állandó, nagy sebességű, a forrásterületek felől fújó szél, amely sebessége révén homok szállítására képes, valamint olyan felhalmozódási terület, amely csapdát jelent a mozgó homok számára. A szél a felszínen az anyagot lepelhomokként teríti szét.
Tanúhegyek keletkeznek ott, ahol keményebb kőzetek a fekvőjükben lévő kisebb keménységű kőzeteket megvédik az eróziótól. A szél irányában álló stiklákból áramvonalasított, un. Szfinksz-sziklát hoz létre a szél eróziója. A szél a finom szemcséket elszállítja, s nagyobb kőzettömbökből álló maradvány kőzettakarót hagy vissza a felszínen.
A homokból a parti területeken a szél dűnesorokat épít. Jellegzetes szélfújta forma a parabola-bucka, barkán.
A szél erózió környezeti hatásai
A szél erózió legsúlyosabb környezeti hatása a termőtalaj eróziója a megkötésre alkalmas vegetáció nélküli területekről, sivatagi térszinek kialakulása, futóhomok képződés. A szél erózió ellen helyes erdőgazdálkodással, a leírtott területeken újratelepítéssal lehet védekezni.
