előző oldaltartalomjegyzékkövetkező oldal


A litoszféra rendszerben lejátszódó kőzetképző folyamatok

A magmás rendszer


A kőzetképző folyamatok a litoszféra három nagy rendszerében játszódnak le:

  • A magmás rendszer
  • Az üledékes rendszer
  • A metamorf rendszer

Magma: folyékony kőzetolvadék + szilárd ásványszemcsék + oldott gázok

Plutonizmus:mélységi magmás tevékenység

Vulkanizmus: a magma felszínre jutása

Láva: felszínre került magma (1000-1200 oC)

A magma összetétele:

  • Kb. 99 %-ban a 8 fő elem (O, Si, Al, Fe, Ca, Mg, Na, K)
  • Kb. 1 %-ban a többi elem
  • Oldott gázok: könnyenillók (H2O, CO2, N-, Cl-, S-vegyületek)

A magma fő típusai(SiO2-tartalom alapján):

  • Bazaltos (SiO2: kb. 50 %, könnyenilló: néhány tized %)
  • Andezites (SiO2 kb. 60 %, könnyenilló: néhány %)
  • Riolitos (SiO2 kb. 70 %, könnyenilló: 2-5 %)
A fő magmatípusok kémiai összetétele

A három fő magmatípus kémiai összetétele. A könnyenillók az összetételben nincsenek feltüntetve

A magmatípusok mennyiségi eloszlása a jelenleg aktív vulkánokat tekintve:
Bazaltos: kb. 80 %, andezites: kb. 10 %, riolitos kb. 10 %

A vulkáni tevékenység


A kitörés jellegét befolyásolja:

  • A magma viszkozitása
  • A magma könnyenilló-tartalma

Viszkozitás: a folyadék (olvadék) belső súrlódása
Növekvő SiO2-tartalommal a viszkozitás nő
Növekvő hőmérséklettel a viszkozitás csökken

A kitörés jellege szerint lehetnek

  • Robbanásmentes kitörések
  • Robbanásos kitörések

Robbanásmentes kitörések

  • Kis viszkozitású, alacsony SiO2-tartalmú, bazaltos lávákra jellemző
  • Az oldott gáz buborékok formájában felszabadul, "lávaszökőkút" jön létre
  • Hűlő láva, növekvő viszkozitás, visszamaradó gázbuborékok: hólyagos bazalt
  • Tengeralatti vulkanizmus: párnaláva

Jellegzetes, gömbös formákban megjelenő párnaláva. Szarvaskő, Bükk hegység


A hawaii Kilauea 1983-as kitörése. A robbanásmentes kitöréseknél a lávát a felszabadult gázok a magasba fröcskölik (lávaszökőkút)

Robbanásos kitörések

  • Nagyobb viszkozitású, magasabb SiO2-tartalmú, andezites és riolitos lávákra jellemző
  • A gázbuborékok a viszkozitás miatt nem tudnak eltávozni, felhalmozódva robbanásszerűen repítik szét a lávát
  • A robbanást általában lávaömlés követi
  • Piroklaszt: vulkáni törmelék (szétrobbant láva)
    • bomba: 64< mm
    • lapilli: 64-2 mm
    • hamu (por): >2mm
  • Tefra: a piroklasztokból felhalmozódott laza üledék
  • Tufa: finomszemcsés piroklasztikus kőzet
  • Agglomerátum: nagyobb törmelékekből álló piroklasztikus kőzet
  • Ignimbrit: izzófelhős kitöréssel keletkezett összesült tufa
Példák robbanásos kitörésekre
  • Vezúv, Pompeii, Kr. e. 79: mérgező gázok, tefra, többezer áldozat
  • Tambora, Indonézia, 1815: vulkáni hamu, éhezés, 80 ezer áldozat
  • Krakatau, Idonézia, 1883: szökőár, 36 ezer áldozat
  • Mont Pelée, Martinique, 1902: izzófelhő, 29 ezer áldozat
  • Nevado del Ruíz, Columbia, 1985: iszapfolyás (lahar), 20 ezer áldozat

A St. Helens 1980-as robbanásos kitörésekor hatalmas vulkáni porfelhő emelkedett a magasba.

A columbiai Nevado del Ruíz vulkán 1984-es robbanásos kitörését követően a forró vulkáni hamu megolvasztotta a gleccsereket és az így kialakult sárfolyások betemették a 20 ezer lakosú Armero városát

Vulkáni formák


Pajzsvulkánok
  • Bazaltos lávákra jellemző
  • Lapos, kiterjedt formák
  • Hasadékvulkánok

A Kilauea vulkán kitörése Hawaii szigetén, 1989-ben. A bazaltos láva lapos, pajzsvulkáni formát hoz létre


Az Izland szigetét átszelő hatalmas hasadékvulkáni rendszer napjainkban is aktív. A képen látható hasadéknál a lávaömlés napjainkban szünetel. A bazaltos kőzetfelszínen viszonylag gyorsan képződik a jó minőségű termőtalaj

Törmelékvulkánok
  • Andezites vagy riolitos piroklasztokra jellemző
  • Kúpszerű formák
  • Riolit lávadómok
Rétegvulkánok (sztratovulkánok)
  • Andezites láva és piroklasztikum rétegek váltakozásából állnak
  • Több ezer méter magas hegyeket alkothatnak
  • A hegyek szimmetrikus, kúpszerű, alsó részen ellaposodó formák
  • Jellemzőjük a kráter és a kaldera

Az Ecuadorban található Cotopaxi, a Föld legmagasabb sztratovulkánja jellegzetesen szimmetrikus megjelenésű

Utóvulkáni folyamatok
  • vízgőz és gázok kiáramlása
  • hévforrások, gejzír





Az időszakosan magasba lövellő gejzír az oldott anygaból a feltörés centruma körül kúpot épít fel. Új-Zéland, Északi sziget

A mélységi magmás tevékenység (plutonizmus, intruzív tevékenység)


Plutoni formák

Szubvulkáni testek

  • Dájk
  • Teleptelér v. szill
  • Lakkolit
  • Vulkáni kürtő, neck

Nagy kiterjedésű intrúziók

  • Batolit
  • Tömzs

Xenolit:kőzetzárvány magmás testben

A felszín alatti magma megszilárdulási formái. A plutonok általában kapcsolatban vannak, vagy voltak vulkánokkal. Az ugyanabból a magmából származó mélységi és vulkáni kőzetek csak szöveti megjelenésükben különböznek, amit elsősorban a hűlési folyamat sebessége befolyásol

A magma keletkezése


A magma kristályosodása 1500-700 oC között zajlik.

A Bowen kiválási sor. A bazaltos magmából elsőként kikristályosodó ásványok az olivin és a Ca-ban gazdag plagioklász. A hűlés során az olivin reakcióba lép a maradék magmával, és piroxén jön létre. Ennek reakciója a maradék olvadékkal amfibolt eredményez, majd a folyamat folytatásaként biotit alakul ki. A Ca-gazdag plagioklász az egyre savanyúbbá váló magmával reagálva maga is változtatja összetételét, egyre magasabb SiO2-tartalmú és Na-ban gazdagabb. A kis mennyiségű, maradék magma egyre savanyúbb, végül riolitos összetételű lesz.

A magmás kőzetek összetétele és fő csoportjai


A megszilárdulás helyére utal a kőzetszövet:

  • Mélységi (intruzív, plutoni) kőzetek: holokristályos-ekvigranuláris
  • Kiömlési (effuzív, vulkáni) kőzetek: porfiros, mikrokristályos, üveges

A főbb magmás kőzetek és ásványos összetételük. A legfelső sorban a vulkáni kőzetek, alattuk plutoni megfelelőik vannak feltüntetve. A kőzettípusok közötti átmenet folyamatos, amit az őket elválasztó szaggatott vonal jelez. Az adott plutoni és vulkáni kőzet ásványos összetételét a hozzájuk tartozó függőleges sáv mutatja

Lemeztektonika és magmatípusok


Részleges megolvadás: bázisos kőzetek fokozatos olvadásával az olvadék összetétele a savanyútól a bázisos felé tolódik el.

A fő magmatípusok térbeli eloszlása

(a jelenlegi vulkáni területek alapján):

  • Bazaltos vulkanizmus:
    • Szétnyíló lemezszegélyeknél
      • Óceánközépi hátságok mentén
      • Kontinenseken riftesedő területeken
    • Óceáni lemezbelső területeken
  • Andezites vulkanizmus:
    • Szubdukciós területeken
      • óceáni kéreg területén (ha a lemezszegély óceáni aljzat)
      • kontinentális kéreg területén (ha a lemezszegély kontinens)
  • Riolitos vulkanizmus:
    • Kontinentális kéreg területén

A jelenleg működő bazaltos, andezites és riolitos vulkáni típusok lemeztektonikai helyzete

Példa szétnyíló lemezszegélyek mentén zajló bazaltos vulkanizmusra. Vörös-tenger, Sawabi-szigetek

Példa kontinentális területen kialakult szétnyíló lemezszegélyek mentén zajló vulkanizmusra.
A riftesedéssel létrejött hasadékvölgyeket tavak töltik ki. A mélytöréseken keresztül bazaltos láva tör fel. Zaire keleti határa, Virunga-hegység

Példa kontinentális szigetív vulkanizmusra. A lemezszegély egyúttal kontinensperem, az andezites sztratovulkánok a kontinensen épülnek fel. Andok, Sangay-vulkán

Példa egykori szubdukciós környezetben zajló andezites sztratovulkanizmusra. Robbanásos vulkanizmussal keletkezett andezit-agglomerátum. Észak-Olaszország, Dolomitok


előző oldaltartalomjegyzékkövetkező oldal