előző oldaltartalomjegyzékkövetkező oldal


A litoszféra rendszerben lejátszódó kőzetképző folyamatok

Az üledékes rendszer


Az üledékképződést megelőző folyamatok


Mállás


Mállás: A litoszféra, hidroszféra, atmoszféra és bioszféra rendszerek kölcsönhatásának eredménye, néhányszor tíz méter mélységig érvényesül.

  • Fizikai mállás: a kőzetek aprózódása
  • Kémiai mállás: a kőzetek komponenseinek oldódása és/vagy kémiai átalakulása

A mállás típusai az éghajlati viszonyoktól függően. A száraz és hideg éghajlaton a fizikai-, a nedves, meleg éghajlaton a kémiai mállás jellemző.

Fizikai mállás

Típusai:

  • Inszoláció: napi hőingás hatása (sivatagi területek)
  • Fagyhatás: fagypont körüli hőmérséklet-ingadozásnál a legjelentősebb (mérsékelt égövi területek)
  • Sókiválások: ha a talajvíz oldott sókat tartalmaz
  • Növényi gyökerek repesztő hatása

Az inszoláció olyan vidékeken fejti ki a hatását, ahol nagy a napi hőingás. Namíb sivatag, Damaraland

Kémiai mállás

Fő hatótényezője a víz + CO2

Típusai:

  • Oldódás:
    CaCO3 + H2CO3 --> Ca2+ + 2(HCO3)1-
    kalcit + szénsav --> kalciumion + bikarbonátion
  • Oxidáció:
    4FeO + 2H2O + O2 --> 4FeO(OH)
    vasoxid + víz + oxigén --> goethit
  • Dehidratáció:
    2FeO(OH) --> Fe2O3 + H2O
    goethit --> hematit + víz
  • Hidratáció:
    CaSO4 + 2H2O --> CaSO4•2H2O
    anhidrit + víz --> gipsz
  • Sziallitos mállás (agyagásványosodás):
    4KAlSi3O8 + 4H1+ + 2H2O --> 4K1+ + Al4Si4O10(OH)8 + 8SiO2
    káliföldpát + hidrogénion + víz --> káliumion + kaolinit + kova
  • Allitos mállás (lateritesedés):
    Al4Si4O10(OH)8 + 2H2O --> 2Al(OH)3 + 2SiO2•H2O
    kaolinit + víz --> gibbsit + víztartalmú kova
  • Szupergén dúsulás:
    Szulfidos érctelepek felső zónájában a fémek oldódási folyamatokkal koncentrálódnak

Limonitos mállási kéreg (keményfelszín) jön létre, ha a kőzetekből kioldott vastartalom oxidálódik. Siklós, Rózsabánya

Talaj:
  • A litoszféra, hidroszféra, atmoszféra és bioszféra rendszerek közötti anyag- és energia-kicserélődés színhelye
  • Képződésében fizikai, kémiai és biológiai folyamatok vesznek részt
  • Összetétele: ásványi anyagok, víz, gázok, szerves anyag+humusz

A talajok átlagos összetétele. Az értékek térfogatszázalékban adottak. A szerves anyag magában foglalja a humuszt, részlegesen lebomlott növényi és állati maradványokat és baktériumokat.

Talajszelvény: a talajok szintezettségét mutatja

Talajszelvények alakulása mérsékelten csapadékos, száraz és erősen csapadékos éghajlati viszonyok mellett. Csapadékos, trópusi klímán a felső, szerves anyagot tartalmazó réteg alatt egy olyan, erősen kimosott réteg alakul ki, amelyben csak vas- és alumíniumvegyületek illetve agyagásványok maradnak meg.

Erózió és szállítás


Reziduális üledék: nincs szállítás, a málladék helyben marad

Erózió: a málladék elszállítása és a felszín lepusztítása

Típusai:

  • Tömegmozgások
  • Glaciális erózió
  • Eolikus erózió
  • Fluviális erózió
  • Abrázió
Tömegmozgások

Gravitáció hatására, szállítóközeg nélkül jön létre.

Függ a lejtőszögtől és a törmelék víztartalmától.

Típusai (a folyamat mechanizmusa alapján):

  • Omlás: meredek kőzetfalon, gyors mozgás, jellemzője a garat kialakulása (hegyomlás, kőlavina)
  • Csuszamlás (suvadás): vízáteresztő és vízzáró rétegek váltakozásánál (szeletes csuszamlás)
  • Kúszás: enyhe lejtőn, lassú mozgás (cm/év), oka hőmérséklet-ingadozás, fagyemelés, nedvességváltozás, aprózódás
  • Folyás (szoliflukció): ha a törmelék (málladék) vízfelvétellel képlékennyé válik (sárfolyás, lahar, törmelékfolyás, geliflukció)

Meredek kőzetfalakon jellemző tömegmozgási forma az omlás


Szeletes csuszamlás kialakulása Hollóházán, 1999-ben

Kúszás hatására az oszlopszerű építmények a lejtő irányába dőlni kezdenek

Gleccser által kialakított, jellegzetes U-alakú völgy. Lauterbrunnen, Svájc

Glaciális erózió

Glaciális környezet: gleccser, belföldi jégtakaró

Gleccser: mozgása m/nap

  • Széles, U keresztmetszetű völgyeket alakít ki
  • Az alapkőzeten jégkarcok, barázdák jönnek létre
  • Moréna: a gleccser által szállított törmelék (osztályozatlan)

Belföldi jégtakaró:

  • Elegyengetett, legyalult felszín
  • Enyhén tagolt formák

Jégkarcok a kanadai Columbia Icefield területén. A jégmezőből táplálkozó gleccserek fokozatosan húzódnak vissza. A képen látható jégkarcokat 20 évvel ezelőtt még gleccser fedte

Eolikus (szél általi) erózió
  • Száraz éghajlatú területeken (sivatag) érvényesül
  • A szállítás többnyire szaltációval történik
  • Jellemző felszínfomák a homokdűnék
  • A szélerózió kétféle formája:
    • Defláció: a törmelék kifúvása (deflációs mélyedések)
    • Korrázió: a kőzetfelszín súrolása, kimarása a szállított homokkal
  • Sivatagi máz: lecsiszolt felszín + Fe, Mn vegyületek kiválása
  • Éleskavics: a nagyobb törmelékeket a szállított homok síklapok szerint csiszolja
  • Kőgomba: a sziklák alsó része jobban csiszolódik

A szaltáció és a homokfodrok kialakulásának kapcsolata. A homokfodrok gerincének távolsága a homokszemcsék pályahosszától függ.

Korráziós mélyedés az ausztráliai Ayers Rock peremén

Homokdűnék a szélirány felől enyhébb, a homokszemcsék lecsúszási oldalán meredekebb lejtőkkel a Namib-sivatagban.

Fluviális (folyóvízi) erózió
  • Kontinenseken a legjelentősebb eróziós tényező
  • A folyóvíz fő jellemzője a vízhozam:
    vízhozam (m3/s) = folyókeresztmetszet területe (m2) x víz átlagsebessége (m/s)
  • Vízgyűjtő terület: az adott folyóba ömlő kisebb vízfolyások által érintett terület
  • Erózióbázis: a folyót befogadó tenger vagy állóvíz szintje
  • Lassú vízmozgás: lamináris áramlás
  • Gyors vízmozgás: turbulens áramlás (szaltáció)
  • Alluvium: a folyóvízből lerakódó üledékek


A legjelentősebb felszínformáló erő a kontinensek területén a folyóvíz. Marble Canyon, Banff Nemzeti Park, Kanada

A törmelék lerakódás viszonyai tipikus mérsékelt égövi folyó esetében. A folyó esése a forrástól a torkolatig csökken, ezzel párhuzamosan csökken a szállítási sebesség. A leülepedett törmelék egyre finomabb szemcsenagyságú. A vízhozam és a szállított anyag össztömege (szállítási kapacitás) az erózióbázis felé haladva a csökkenő esésé ellenére növekedhet.

A Hjulström diagram az erózió, szállítás és leülepedés viszonyait mutatja.

A folyó szakasz-jellege: a domborzat határozza meg:

  • Felsőszakasz jellegű folyó: meredek, V alakú völgyet alakít ki
  • Középszakasz jellegű: meanderező jelleg kialakulása
  • Alsószakasz jellegű: hordalékkúpokat hoz létre

A Hjulström-féle diagram, amely megmutatja, hogy a folyóvíz sebességétől függően hogyan alakul a különböző méretű törmelékszemcsék eróziója, szállítása és leülepedése. A szaggatott vonalak a tapasztalati mérésekből adódó bizonytalanságot tükrözik.

A meanderező folyó a kanyar homorú oldalát folyamatosan pusztítja, a belső oldalon hordalékot rak le (A). Ha a folyó átvágja a meander tövét, tó jellegű holt meder, morotva jön létre (B)

Az Amazonas folyó egyik szakasza, ahol a meander átvágása megtörtént.

Tengerparti erózió

Eróziós tényezők:

  • Hullámzás (hullámmorajlás, hullámtörés, szökőár v. cúnami)
  • Tengerjárás v. árapály (kevésbé jelentős)

Meredek, sziklás part eróziós formái: abráziós fülke, - kapu, - torony, - terasz

Enyhe lejtésű, homokos part: rombolás és szállítás is érvényesül

A hullámfelület a vízrészecskék körszerű pályán való mozgásából ered. A mélység felé a körök átmérője csökken. A hullámhossz felének megfelelő mélységben a hullámzás már elhanyagolható

A hullámtörés folyamatosan pusztítja a meredek, sziklás partot. Látrabjarg, Izland

A tengerbe benyúló sziklákat a hullámok két oldalról pusztítva abráziós kapukat alakítanak ki (A). Ha a kapu felső íve átszakad, abráziós torony jön létre (B). Great Ocean Road, Victoria, Ausztrália

Felszín alatti vizek és felszínalakulás

Felszín alatti vizek eredete:

  • Csapadékvíz
  • Juvenilis víz
  • Fosszilis víz

Kőzetek viselkedés a felszín alatti vizekkel szemben:

  • Permeábilis (kavics, homok, repedezett kőzetek)
  • Félig áteresztő (márga, homokos agyag)
  • Impermeábilis (agyag, magmás és metamorf kőzetek)

Felszín alatti vizek osztályozása elhelyezkedésük szerint:

  • Talajvíz (lefelé a legfelső vízzáró rétegig vagy max. 20 m-ig)
  • Rétegvíz (vízzáró rétegek között, nyomás alatt artézi víz)
  • Karsztvíz (kőzetminőséghez kötött)

Karsztvíz felszínalakító hatása: mélyedés, barlang, karr, dolina v. töbör

A talajvíztükör a választó felület a telített és telítetlen zóna között. Felszíne tompítva követi a felszíni domborzatot.

Cseppkövek a Pál-völgyi-barlangból. Cseppkövek akkor keletkeznek, ha a gyengén szénsavas vizek oldóképessége üregbe érkezve lecsökken, és az oldott ionok kiválnak.

Töbörben kialakult víznyelő. Bükk hegység, Nagy-Kőmázsa

Az üledék jellemzői és típusai


Üledék: az üledékgyűjtőben lerakódott laza, többnyire jelentős víztartalmú anyag

Üledékes kőzet: az üledékből kőzettéválási folyamatok után létrejött kemény, összeálló anyag

Réteg: az üledékes kőzettestek alkotóeleme, réteglapok határolják. Az üledékképződési viszonyok változását tükrözi.

Lamina: a legkisebb, tovább nem tagolható egység (réteglemez)

Steno települési törvényei:

  • Szuperpozíció elve: az A réteg fölé települt B réteg fiatalabb az A-nál
  • Vízszintes település elve: az üledékképződési felületek és az üledékrétegek eredetileg vízszintesek
  • Oldalirányú folytonosság elve: a rétegzés síkja mentén az üledékréteg (vastagságához képest) jelentős kiterjedésű

Az üledékek (üledékes kőzetek) osztályozása eredetük szerint:

  • Törmelékes (mechanikai, klasztikus, detritális) üledékek
  • Vegyi és biogén üledékek
  • Szerves üledékek
  • Piroklasztikumok

Az üledékes kőzetek gyakoribb típusainak osztályozása

Törmelékes üledékek

Eredet és osztályozás
  • Szemcsékből épülnek fel
  • Minden szemcséjük kőzettöredék (magmás, üledékes vagy metamorf)
  • Az osztályozás alapja a szemcsék mérete
    • Pszefites üledék: görgeteg, kavics
    • Pszammitos üledék: homok
    • Pelites üledék: aleurit, agyag
  • A pszefites és pszammitos üledékek főleg kvarcból, a pelitesek főleg agyagásványokból állnak.
A törmelékes üledékek jellemzői
  • Osztályozottság: mérettartományt jelöl
  • Koptatottság, szfericitás
  • Rétegzés
    • Ritmikus rétegzés
    • Gradált rétegzés
    • Keresztrétegzés (ferderétegzés)

A törmelékes üledékek szemcseméret-tartományai Atterberg (1905) illetve Wentworth (1922) osztályozása szerint. Az agyag megjelölés szemcseméret tartományt jelent, nem az agyagásványokat, mint ásványtani kategóriát

Példák eltérően osztályozott üledékekre

A szfericitás és koptatottság, mint az üledékszemcsék jellemzői

Ritmikus rétegzettségű varv. D-Connecticut

Egykori sivatagi környezetet jelző keresztrétegzés a Zion Nemzeti Parkban (Utah, USA)

Vegyi és biogén üledékek

A vegyi üledékek jellemzői és típusai

Kémiai reakcióval, oldatból való kicsapódással keletkeznek

  • Biokémiai reakciók révén:
    • Mészkő (stromatolit, édesvízi mészkő)
  • Inorganikus reakciók révén:
    • Kovaüledékek
    • Aragonitiszap
    • Mangánüledékek
    • Evaporitok

Az édesvízi mészkőben a növényi szárak lenyomata gyakran megőrződik

Zárvatermő levélmaradványok tavi kovaüledékben. Az utóvulkáni eredetű, SiO2 tartalmú oldatok a tavi környezetbe jutva kicsapódtak és bekérgezték az oda hullott leveleket

A biogén üledékek jellemzői és típusai

Biogén üledék: túlnyomórész fosszíliákból (ősmaradványokból) áll.

Bioklasztos üledék: a szervetlen vázelemek töredékeiből áll.

Legelterjedtebb szervetlen vázanyag a CaCO3.

Meszes iszap: CaCO3 vázú élőlények vázai v. váztöredékei (globigerinás iszap)

Kovás iszap: SiO2 vázú élőlények vázai v. váztöredékei (radiolariás iszap, diatomás iszap)

Laza szerkezetű biogén mészkő kagylómaradványokkal

Radiolaria vázak tömegéből álló kovás iszap. Az aggregátumszerű halmaz Foraminifera váz

Szerves eredetű üledékek

Akkor keletkeznek, ha az elhalt szerves anyag oxigénszegény környezetben nem bomlik el.

Növények: napenergia -> fotoszintézis -> energia-elraktározás
Fotoszintézis: széndioxid + víz --> szénhidrát + oxigén

Állatok: az energia másodlagos elraktározói

A szerves anyagban elraktározódott energia a fosszilis energiahordozók elégetésekor szabadul fel.

A szerves üledékekből diagenetikus folyamatok után kőszén vagy kőolaj, illetve földgáz jön létre.

Talajjavítás céljára tőzeget bányászó földműves É-Írországban

Üledékképződési környezetek és folyamatok


Ősföldrajzi (üledékképződési) környezetek rekonstrukciója (medenceanalízis): komplex módszerekkel történik

Fácies:

  • az egykori ősföldrajzi környezet (genetikai értelemben)
  • azon jellegek összessége, amelyek az adott üledékes kőzettestet másoktól megkülönböztetik (leíró értelemben)
  • Lehetnek azonos, eltérő, izopikus vagy heteropikus fáciesek.

Aktualizmus:

A recens kőzetképződési folyamatokat alkalmazhatjuk a geológiai múltra, így fácies rekonstrukciót végezhetünk (korlátok!)

Az üledékképződési környezetek 2 nagy csoportja:

  • Kontinentális üledékképződési környezetek
  • Tengeri üledékképződési környezetek

Kontinentális és tengeri üledékképződési környezetek. A nyílt óceáni üledékképződési régiók nincsenek feltüntetve.

Kontinentális üledékképződési környezetek

Kontinenseken elsősorban mállás és lepusztulás zajlik

Kisebb üledékgyűjtők kialakulhatnak:

  • Sivatagi,
  • Folyóvízi,
  • Tavi-mocsári,
  • Glaciális környezetekben
Sivatagi üledékek
  • Sivatagi (eolikus, dűne-) homok: jól osztályozott, fényes, koptatott, keresztrétegzett
  • Fanglomerátum-üledékek: vádik elvégződésénél, legyező alakú, gradált rétegzésű
  • Sivatagi sótelepek: sóstavak (playa v. sebkha) bepárlódásával
  • Lösz: sivatag-szegélyi vagy periglaciális üledék, rétegzetlen, függőleges falban áll meg

Gleccser által szállított (A) és eolikus (B) homokszemcse elektronmikroszkópos képe. A szél által szállított homokszemcsék egymást csiszolják, legömbölyítik. A szemcsék valódi mérete 0,1 mm.

Jellegzetesen függőleges falban megálló lösz Lábatlan mellett

A mederüledékek szemcseeloszlási görbéje gyakran két maximumot mutat

Folyóvízi (fluviális) üledékek

Törmelékes üledékképződés jellemző:

  • Mederüledékek: kavics, homok (bimodalitás)

    A folyóvízi homok kissé koptatott, fénytelen

  • Parti üledék: finom homok
  • Ártéri üledék: iszap és agyag

Folyóterasz: a folyó esésének megnövekedésével bevágódik a korábban lerakott üledékekbe

Tavi és mocsári üledékek

A tavak geológiailag rövid életűek.

Változatos üledékképződés jellemző:

  • Törmelékes üledék:
    • homok,
    • iszap,
    • agyag
  • Vegyi és biogén üledék:
  • édesvízi mészkő,
  • diatomit (kovaföld)
  • Szerves üledék:
    • tőzeg
  • Rétegzett diatomit. Erdőbénye, Ligetmajor

    Glaciális üledékek

    A glaciális környezetben erózió jellemző, üledékképződés a peremi területeken van.

    Jellemző üledékek:

    • Tillit: rétegzetlen, osztályozatlan, koptatatlan szemcsék
    • Varvit: gleccserszegélyi tavakban keletkezik, éves váltakozást tükröz
    • Vándorkő (erratikus tömb): a jég által szállított nagyméretű kőzetdarab

    A pleisztocén jégkorszak gleccserei által szállított vándorkövek K-Norvégiában

    Tengeri üledékképződési környezetek

    A tengeri üledékek tömege jóval nagyobb, mint a szárazföldi üledékeké (földi vízkészlet 97 %-a az óceánokban van)

    Tengeri üledékképződési régiók:

    • Torkolatok
    • Partszegély
    • Zátonyok és parti lagúnák
    • Selfterületek
    • Kontinentális lejtő
    • Óceáni medence
    • Beltengerek
    Torkolat és partszegély

    Torkolat típusai:

    • Esztuárium (tölcsértorkolat): finomszemcsés, szerves anyagban gazdag üledékek
    • Deltatorkolat: intenzív törmelékes üledékképződés sok szerves anyaggal (folyóvízi, brakk és tengeri fáciesek összefogazódása)

    Partszegély (litorális öv) típusai:

    • Meredek, sziklás part: abráziós kavics, fúrókagylók
    • Homokpart: szupratidális övben homokdűnék, szubtidális övben homokzátonyok, köztük intertidális homok, lumasella

    Egykori sziklás tengerpartot jelző fúrókagyló nyomok a nagyvisnyói bitumenes mészkőben

    Zátonyok
    • Abiogén eredetű:
      • Homokzátony
    • Biogén eredetű:
      • Korallzátony (20-30 oC-os, 100 m-nél sekélyebb, normál sótartalomú tenger)
        Korallzátony fejlődése: szegélyzátony -> sánczátony -> atoll
        Korallzátony pusztulása: meszes törmelék (kalkarenit, kalcilutit)
      • Sztromatolit-zátony: a mészanyag a kékalgák fotoszintézise révén válik ki

    Szegélyzátony fejlődése atollá

    A Föld jelenlegi legnagyobb koralltelepe, az Ausztrália északkeleti partjainál található Nagy-korallzátony több mint 1800 km hosszúságú.

    Lagúnák

    Üledékek:

    • Terrigén homok (homokzátony)
    • Mésziszap (korallzátony)

    • Humid klíma:
      • Tőzeg (brakk viszonyok) -> paralikus kőszéntelepek
      • Szapropél (euxin fácies) -> szénhidrogének
    • Arid klíma:
      • Sófélék (hiperszalin viszonyok)
      • Ooidok, aragonitiszap, primér dolomit (metaszomatózis)

    Lagúnák üledékképződési lehetőségei különböző éghajlati feltételek mellett

    Sókiválás arid éghajlat alatt lefűződött lagúnában. Lynton, Nyugat-Ausztrália

    Sekélytenger (self)
    • Hideg és mérsékelt éghajlati övben:
      • Terrigén aleurit, agyagos aleurit
      • Glaukonit (lassú áramlás, kb. 200 m mélység, 15 oC tengervíz)
    • Szubtrópusi és trópusi övben:
      • Karbonátos homok és iszap (meszes héjak törmelékéből)
      • Belső selfeken és platformokon vegyi mészkiválás
      • Foszforit (apatit + mész, eredete guanó, csont)
      • Oolitos vasas üledékek (<60 m, jól mozgatott víz)
      • Bioturbáció (partszegélyi és self területeken)

    Bioturbáció, vagyis a bentosz élőlények életnyomai sekélytengeri homokkőben

    Kontinentális lejtő

    Üledékképződés néhány cm/1000 év)

    • Általában: pélites üledékek
    • Folyótorkolatok folytatásánál: üledékcsuszamlások, tengeralatti kanyonok -> turbiditek (gradált rétegzés, kőzetté válva flis)
    • A kontinentális lábazatnál: hordalékkúpok

    Az Indus és a Gangesz folyó folytatásában a turbidit áramlások a Himalájából származó törmelékanyagot a kontinentális lábazatnál halmozták fel. Az Indushoz tartozó hordalékkkúp hossza 2000 km, a Gangeszé 3500 km.

    Óceáni medence (pelágikus környezet)

    Üledékképződés néhány mm - néhány cm/ezer év

    A mélytengeri üledékek elterjedése a mai óceánokban

    Eupelágikus: kontinensek környezetében

    Hemipelágikus: nyílt óceánban

    Üledéktípusok:

    • Terrigén iszap
    • Meszes iszap (Globigerina, kokkolit), a karbonát-kompenzációs szintig (4000-5000 m)
    • Kovás iszap (Radiolaria, Diatoma), hideg égövben vagy a k.k.sz. alatt
    • Pelágikus agyag (barna, vörös), szárazföldi eredetű
    • Glaciális eredetű üledékek (Antarktisz környezetében)
    • Mangángumók (Fe-Mn-oxid-hidroxid), anyaguk eredete a bazaltos óceáni vulkanizmushoz köthető
    Beltengerek
    • Beltenger: a világóceánhoz csak keskeny szoroson át kapcsolódik
      Például: Földközi-, Fekete-, Vörös-tenger
    • A mélytengeri üledékek kivételével üledékeik hasonlóak az óceáni üledékekhez (turbidit és meszes iszap is)
    • Jellemzők a lagunáris üledékek:
      Földközi-tenger aljzatában sótelepek
      Fekete-tengerben szapropél

    Képzeletbeli ábra a miocén korban kiszáradt Földközi-tengerről

    Lemeztektonika és üledékképződés

    Nagy vastagságú üledékes ék kialakulása kontinensek előterében, lassú üledék felhalmozódással. A legkisebb üledékvastagság a szétnyílási tengely mentén található.

    Kőzettéválás és diagenezis


    Kőzettéválás (litifikáció): a laza (gyakran nagy víztartalmú) üledékből kemény, összeálló kőzet lesz

    Betemetődés -> terhelés -> tömörödés (kompakció) -> vízvesztés

    • Törmelékes üledékek: cementáció (cementáló anyag: kalcit, agyag, kova)
    • Karbonátos üledékek: átkristályosodás

    Diagenezis: minden fizikai, kémiai, biológiai változás, ami az üledék lerakódás és a metamorfózis között történik (kőzettéválás is)

    • Ásó- és fúrószervezetek üledék-átdolgozása
    • Konkrécióképződés (cementációval)
    • Szénhidrogének képződése (60-375 oC, 1-6 km mélység)
    • Szénülés (lignit, barnakőszén, feketekőszén, antracit)
    • Dolomitosodás (Mg2+ -> Ca2+ helyettesítéssel, korai v. késői)
    • Tűzkőképződés

    A porozitás alakulása a betemetődéstől függően, különböző rétegsorokban

    Az észak-olaszországi Dolomitok hegyvonulata arról a kőzetről kapta a nevét, amely uralkodóan felépíti.

    Gumós (A) és réteges (B, C) tűzkövek. A C-vel jelzett képen olyan tűzkőréteg látható, amely tektonikus eredetű palásság miatt felszabdalódott. A mállás miatt az ellenállóbb tűzkő a mészkőfelszínből kipreparálódik. A: Nagy-Baglyas, B: Kis-Pazsag-völgy, C: Lusta-hegy, Bükk hegység


    előző oldaltartalomjegyzékkövetkező oldal