A MAGYARORSZÁGI MEZOZOIKUM

 

Vissza a főoldalra

A magyarországi nagyszerkezeti egységek mezozóos kifejlődései a következők:

Ausztroalpi nagyszerkezeti egység:

-Pennini egység (Kőszeg-Rohonci összlet)

Magyar-középhegységi nagyszerkezeti egység:

-Dunántúli középhegységi egység

-Igali (Középdunántúli) egység

-Bükki egység

Kárpáti nagyszerkezeti egység:

-Aggtelek-Rudabányai egység

Tiszai nagyszerkezeti egység:

-Zempléni egység

-Mecseki egység

-Villány-Bihari egység

-Békés-Kodrui egység

 

A hazai mezozóos üledékek Tethys óceánban keletkeztek. A Tethys kialakulása a paleozoikum végén kezdődött. Legnagyobb kiterjedését a jurában érte el. A jura végén kezdődött az összezáródás, amely a paleo génben befejeződött. A hegységképződés a neogénben is folytatódott.

A magyarországi nagyszerkezeti egységek helyzete a mezozoikum folyamán a következőképpen alakult:

Triász – k. jura:

A Tethys Vardar-ága nyílt fel. A szerkezeti egységek az óceáni ág peremi részein terültek el:

A Dunántúli középhegységi egység az É-i Mészkő Alpok és a D-Alpok között,

a Középdunántúli- és a Bükki egység a D-Alpok és a Dinaridák között,

az Aggtelek-Rudabányai hegység az Európai lemez selfjének peremén,

a Tiszai nagyszerkezeti egység az Európai lemez szegélyén, a Ny-Kárpátoktól K-re, részben a lemez szárazföldi részén helyezkedett el.

F. jura - kréta:

A Pennini óceán ág felnyílt, a Tiszai egység és a Belső Ny-Kárpáti egység levált az Európai lemezről. Az a. krétában Vardar óceán ág, majd a k. krétában a Pennini óceán ág összezáródása megindult. Az összezá ródás miatt a f. krétában takarós szerkezetek képződtek. Az alpi és dinári vonulatok az eocén végén emelkedtek ki, előterükben kialakultak a Paratethys medencék.

 

 

1. Ausztroalpi nagyszerkezeti egység

Pennini egység

A szerkezeti egység képződményeit a Kőszeg-Rohonci hegységben megjelenő epimetamorf kőzetek képviselik, melyeket korábban paleozóosnak tartottak. Mezozóos (jura-kréta) korukat szivacstűk alapj án igazolták. A metamorf sorozat legidősebb (liász) tagja a folyóvízi homokkőből keletkezett “kőszegi kvarcfillit”. Felette a deltatorkolatban kialakult “cáki konglomerátum” (karbonátos kavicsokat tartalmaz) jelenik meg, mészfillit környezetbe ágyazva. A felsőcsatári Vas-hegyen nyomozható a kréta elején felnyíló Pennini óceán-ágban lerakódott dolomit. A felnyíláshoz kapcsolódó ofiolitos (ultrabázisos) vulkanitok át alakulásából szerpentinit, zöldpala és talk jött létre. Utóbbit mezőgazdasági célokra bányászták.

Vissza az elejére

 

2. Magyar-középhegységi nagyszerkezeti egység

A. Dunántúli középhegységi egység

TRIÁSZ

A. triász: megindul a permi szárazföldi területek transzgressziója (ÉK-ről DNy felé), törmelékes és karbonátos üledékek képződnek (homokkő, dolomit, márga, mészkő) (szkíta eme let).

K. triász: nagy kiterjedésű karbonát-platform jön létre (dolomit) (anizuszi emelet). Később a platform tagolódik, felboltozódás, blokktektonikai mozgások és vulkanizmus indul meg (pelágikus mészkő, tufás mészkő, riodácit-tufit, tűzkőgumós mészkő, radiolarit) (ladini emelet).

F. triász: a klíma humidabbá válása miatt megnőtt a törmelékes anyag beszállítás (márga) (karni emelet), majd a törmelékszállítás megszűnik, és a platfor m karbonát képződéssel lépést tartó, gyorsan süllyedő medence jön létre, kb. 2 km vastag karbonátos kőzettömeggel (“Fődolomit” (karni-nori emelet), “Dachsteini mészkő” (nori-rhaeti emelet)).

JURA

Liász: a szerkezeti mozgások megélénkülnek, a tenger tagoltabbá válik (a Tethys fő felnyílási szakasza). A karbonát platform feldarabolódik, a tenger alatti árkokban vörös, gumós-ammoniteszes m észkő, a kiemeltebb részeken krinoideás-szivacstűs mészkő jellemző.

Dogger: mélymedencék alakulnak ki (mangánérc, radiolarit, vörös tűzköves mészkő).

Malm: a tengeraljzat ismét sekélyebbé és egyenletesebbé válik (vörös gumós-ammoniteszes mészkő).

KRÉTA

A. kréta: a Bakony-Vértes illetve a Gerecse területén 2 különböző fáciesű részmedence alakul ki. A Bakonyban pelágikus karbonátok (mészkő, tűzköves mészkő), a Gerecsében törmelékes-pelites üledékek (“Berseki márga”, “Lábatlani homokkő”) rakódnak le. Megindul a Tethys ágak bezáródása.

K. kréta: a kompresszió folytatódik, részterületek (Dachsteini mészkő) szárazra kerülnek, bauxit képződik. A részmedencékben sekélytengeri mészkő (D-Bakony), a mélyebb részeken (Vértes) márga rakódik le.

F. kréta: a középhegység egésze szárazulattá válik. A jura üledékek lepusztulásával felszínre kerülnek a triász karbonát tömegek. Karsztos töbreikben felhalmozódik a tágabb környezet magmás kőzetein kialakul t laterites mállástermék (trópusi éghajlat) lepusztult anyaga (bakonyi bauxitok). A D-Bakonyban kőszén-lápterületek alakulnak ki (“Ajkai barnakőszén”). A f. kréta végén ismét süllyedés (“inoceramuszos márga”, “hippuriteszes mészkő”), majd teljes kiemelkedés következik be.

 

B. Igali (Középdunántúli) egység

A szerkezeti egység területe a Balaton-vonal és a középmagyarországi lineamens közé esik. Perm és triász képződményei csak fúrásokból ismertek. Kőzetei (mészkő, dolomit, márga) valószínűleg a D-Alpok és a Dinaridák találkozási helyéről származnak. Az egység különböző ősföldrajzi helyzetű blokkokból áll, melyek szerkezeti mozgásokkal és az oligocén folyamán K-i irányú eltolódással kerültek egymás mellé. A területen mélyült fúrásokból bizonytalan korbesorolású, jura és kréta korúnak feltételezhető üledékes kőzetek is előkerültek.

C. Bükki egység

A terület a perm végén a Pangeába benyúló Tethys medence része volt (48. o.). A triászban a Vardar óceán-ág felnyílásával (a D-Alpokkal és Dinaridákkal együtt) az Afrikai lemez ÉK-i selfjére került.

TRIÁSZ

A. triász: a felső permből folyamatos a tengeri kifejlődés, de sekélyebb környezetben lerakódott üledékek jellemzők (“Gerennavári mészkő”, “Ablakoskővölgyi Formáció” (szkíta e melet)).

K. triász: karbonát-platform viszonyok között többszáz méter vastag dolomit képződik (“Hámori dolomit”) (anizuszi emelet). A ladini emelet ele jén emelkedés kezdődik, és andezites-trachitos, láva- és piroklasztit kőzeteket produkáló vulkanizmus indul meg, részben a selfen, részben a kiemelt részeken (“Szentistvánhegyi porfirit”). Ez után ismét karbonát platformok épülnek (“Fehérkői mészkő”).

F. triász: az É-Bükkben a karbonátos kifejlődést bázisos láva- és tufit rétegeket tartalmazó agyag- és aleurolitpala váltja fel (“Vesszősi Pala Formáció”). Ezt követően a triász végéig self platform karbonátok képződnek (“Bükkfennsíki mészkő”, “Felsőtárkányi mészkő”). A D-Bükkben a ladinitól a triász végéig folyamatos pelágikus, tűzköves mészkő képződés zajlott. A triász végén a p latformok feldarabolódnak, a terület süllyedni kezd.

JURA

Liász: folytatódik a triász végén megindult mélyülés (“Répáshutai mészkő”)

Dogger: mélytengeri üledékek keletkeznek (“Bányahegyi radiolarit”, “Lökvölgyi pala”). A néhány ezer méteres tengeraljzaton ofiolitos sorozat (bazalt-párnaláva, gabbró-wherlit) (Szarvaskő) jött létre.

Malm: mészkő olisztolitokat és mangán gumókat tartalmazó agyagpala (“Mónosbéli Formáció”) képződik. A Bükk D-i részén ezt ooidos mészkő helyettesíti.

KRÉTA

A Vardar-ág bezáródásával gyűrt-takarós szerkezetek képződnek, a kőzetek anchi-epimetamorfózison mennek át. Nekézsenynél egy vékony sávban ciklusos felépíté sű, “rudistás” mészkő-blokkokat tartalmazó, f. kréta korú durva konglomerátum található, amely valószínűleg üledékfolyással keletkezett.

Vissza az elejére

 

3. Kárpáti nagyszerkezeti egység

Aggtelek-Rudabányai egység

A terület a Tethys É-i szegélyén és centrális részén lerakódott f. perm és mezozóos képződményekből épül fel (48., 60. o.)

TRIÁSZ

A. triász: a f. perm anhidritre a tenger mélyülését jelző homokkő, aleurolit és fossziliákban gazdag márga települ.

K. triász: a terrigén anyag beszállítás csökkenése miatt sekélytengeri, bioturbált, gumós mészkő képződik, melyre bitumenes mészkő (“Gutensteini mészkő”) települ. Ezt sekél y platform mészkő (“Steinalmi mészkő”, képződés követi. A triász közepén a platform feldarabolódik a Vardar-óceánág szétnyílása miatt, és a süllyedő területeken egyre mélebb vízi fáciesek alakulnak ki: “Wettersteini mészkő és dolomit”, “Reiflingi mészkő”, “Nádaskai mészkő”, “Bódvalenkei mészkő”. A mélyebb környezetben képződött mészkövek tűzkő rétegeket-gumókat tar talmaznak. Valószínűleg a triász közepi riftesedéskor keletkeztek azok a bazalt és gabbró testek, melyeknek szerpentinesedett blokkjai a Vardar óceán-ág bezárulásakor, a k-f. ju rában a mélyebb helyzetű anhidritbe “begyúródtak”.

F triász: mélyebb vízi, pelágikus, tűzköves mészkövek képződnek (“Hallstatti mészkő”, “Pötscheni mészkő”)

JURA

Liász-dogger: mészkő, márga, agyagpala rétegek váltakozásából álló rétegsor jön létre (“Telekesvölgyi és Telekesoldali Formáció”), amely riolit közbetelepüléseket tartalmaz. Ez a formáció szigetív-helyzetét jelzi.

KRÉTA

A Vardar-ág bezáródásával a Bükk hegységhez hasonlóan gyűrt és takarós szerkezetek jönnek létre, anchi- és epimetamorf átalakulás megy végbe. A fő takaró-egységek a Szilicei-, Mellétei- és Tornai tak aró.

Vissza az elejére

 

 4. Tiszai nagyszerkezeti egység

Mezozóos kőzetek az egység felszínén csak a Mecsek és a Villányi-hegység területén jelennek meg. Az itt megfigyelhető képződmények áthúzódnak az Alföld aljzatára is. A nagyszerkezeti egység terüle tén egységes üledékképződés volt a késő triászig, majd a mecseki-, villány-bihari- illetve békési zónában eltérő fáciesek jöttek létre. A Zempléni egység mutat hasonlóságokat az előzőkkel, de a rétegsorok csak hézagosan ismertek.

TRIÁSZ

Az alsó-triászban a területen folytatódik a felső-permihez hasonló kontinentális, vörös színű, törmelékes üledékképződés (“Jakabhegyi konglomerátum és homokkő”). A középső-triász elején megindul a transzgresszió, először törmelékes (homok, aleurit, evaporit), majd dolomit és mész képződik. Fenti képződ mények az Alföld területén is megjelennek fúrásokban, tehát a Tiszai nagyszerkezeti egység területén a fácies viszonyok nagyjából kiegyenlítettek lehettek. Az egység széttagolódása kisebb szerkezeti- és fácies egységekre a triász végén kezdődik. Így jött létre a Mecseki, Villány-Bihari és Békés-Kodrui fáciesöv. A Zempléni egység nem mutat határozott rokonságot az előbbiekkel.

JURA-KRÉTA

A. Mecseki fáciesöv

A felső-triász elsekélyesedés és fokozódó terrigén törmelék beszállítás után a területen az alsó-liászban kőszénlápok alakulnak ki (“Mecseki kő szén formáció”). Az így létrejött feketekőszén-telepes összlet vastagsága 200-1200 méter, 200 éve folyik a bányászata. A terület süllyedése a középső-liász-alsó-dogger folyamán pelágikus fáciesviszonyokat teremtett (márga, aleu rolit). A késő-dogger-malm szakaszban a további süllyedés miatt mélyvízi karbonátos-kovás üledékképződés zajlott (vörös, gumós mészkő, tűzköves mészkő). Az alsó-krétában kiterjedt alkáli vulkanizmus volt. A vulkáni kőzettipusok bazalt, trachit, fonolit, amelyek a hegység keleti és nyugati részén is megjelennek. A kőzettani jellegek tenger alatti vulkanizmus ra utalnak. Hasonló vulkanizmus nyomai az Alföld aljzatában is vannak. A vulkáni tevékenységet követően a felső-krétában pelágikus üledékképződés folyt (márga).

B.Villány-Bihari fáciesöv

A felső-triászban tengerparti-szárazföldi üledékképződés zajlott, melyet sekélytengeri, üledékhiányos (a jura folyamán a terület többször szárazra került) jura követett (“V illányi mészkő”: ammoniteszekben rendkívül gazdag). A kréta elején a kiemelkedett karsztos térszínen – valószínűleg a szórt vulkáni anyag mállásával - bauxit kép ződött. Az újabb tengerelöntés a középső-krétában karbonát platformok kialakulásához vezetett (“Nagyharsányi mészkő”). A felső-krétában a medence további m élyülése pelágikus üledékeket (márga) eredményezett. A kréta végi hegységképződés – elsősorban a fáciesöv alföldi részén – törmelékes üledékeket (homok, aleurit) hozott létre, majd a t erület teljes mértékben szárazra került.

C. Békés-Kodrui fáciesöv

A területen (Békési-medence aljzata) csak fúrásokból ismertek mezozóos képződmények. A középső-felső-triász dolomit felett a jura végén és a kréta elején képződött pelágikus üledékek (márga, agyagmárga) találhatók. A kréta végén a terület kiemelkedett, pikkelyeződés, takaróképződés zajlott.

D. Zempléni szerkezeti egység

A Zempléni egység az ismeretesség hiánya miatt csak feltételesen sorolható a Tiszai nagyszerkezeti egységhez. A felszínen is megjelenő karbon-perm rétegössz let sok hasonlóságot mutat a hasonló korú dél-dunántúli kifejlődésekkel. A mezozoikum csak fúrásból ismert. A triász vörös-tarka konglomerátummal és homokkővel kezdődik, amire a tenger elöntés kezdetét jelző evaporitos rétegcsoport települ. Ezt sekély laguna fáciesű mészkő, majd platform mészkő követi. Jura képződmény (f. jura pelágikus mészkő) egyetlen fúrásból ismert. Fiatalabb mezozóos képződményeket a területen nem találtak.

 

Áttekintő térképek

 

  A magyarországi triász

 

  A magyarországi jura

 

  A magyarországi kréta

 

  Vissza az elejére