előző oldaltartalomjegyzékkövetkező oldal


NEMÉRCEK TELEPTANA


Nemércek alatt mindazokat a földkéregben előforduló szilárd, folyékony vagy gáz halmazállapotú természetes anyagokat értjük, amelyekből nem fémet állítunk elő, de valamilyen célra (pl. vegyipar, mezőgazdaság, építőipar, energiatermelés) hasznosítani tudjuk őket. Tágabb értelemben ebbe a körbe tartoznak a víz és a fosszilis energiahordozók is. A nemérces ásványi nyersanyagok köre igen nagy, és a technikai-technológiai fejlődés ezt a kört folyamatosan tágítja, mivel újabb és újabb ásványi anyagok hasznosítása válik lehetővé. A nemérces ásványi nyersanyagok fajlagos értéke általában sokkal kisebb, mint az érceké, viszont a felhasznált mennyiség sokkal nagyobb. Így az ércekkel szemben, amelyek nemzetközi kereskedelem tárgyát képezik, és bányászatuk több kilométeres mélységig is lehúzódik, a nemérces ásványi nyersanyag szükségletet többnyire hazai forrásból, külszíni bányászattal próbálják kielégíteni.

A nemérces ásványi nyersanyagokat különböző szerzők eltérő módon rendszerezik. A genetikai alapon történő rendszerezés (magmás, üledékes, vagy metamorf eredetű nyersanyagok) kissé nehezen kezelhető, mivel sok olyan nemérces ásványi nyersanyag van, amely többféle módon is keletkezhet. Célszerűbb a felhasználási terület alapján való rendszerezés, mivel ez az adott nyersanyag hasznosításáról is felvilágosítást nyújt. Ilyen alapon két nagy csoport állítható fel: ipari felhasználású ásványi nyersanyagok és építészeti, illetve útépítő nyersanyagok. Az ipari felhasználású ásványi nyersanyagokat tovább osztályozzuk a következőképpen: vegyipari, kerámiaipari és egyéb ipari felhasználású ásványi nyersanyagok.

Minden nemérces ásványi nyersanyag egységes rendszerbe foglalása szinte lehetetlen. E jegyzet keretei között arra sincs lehetőség, hogy széleskörű áttekintést adjunk. Ezért az alábbiakban elsősorban a hazai előfordulású nemérces ásványi nyersanyagokat tárgyaljuk, azokat is csak szemelvényesen, illetve megemlítjük a legfontosabbakat azok közül is, amelyek Magyarországon nem fordulnak elő.

Ipari felhasználású nemérces ásványi nyersanyagok


Vegyipari nyersanyagok

A vegyipari felhasználású nyersanyagok körébe tartozó ásványok száma igen nagy, itt csak néhány fontosabb típus tárgyalására térünk ki. Bár a kőszén, kőolaj és földgáz tárgyalása külön fejezetben történik, mivel elsősorban energiaforrásként hasznosítjuk őket, itt említjük meg, hogy a vegyipar számára is alapanyagul szolgálnak.

Terméskén és pirit

A kén keletkezése:

  • Kőolajfinomítás mellékterméke. A világ kéntermelésének 50%-a ilyen módon történik.
  • Utóvulkáni kigőzölgésből (solfatara) terméskénként történő kiválással
  • Gipsz- és anhidrittelepek, sódómok boltozati részén, kőolaj- vagy földgáztelepekkel való érintkezésnél redukciós folyamatok által is létrejöhet nagy tömegű, másodlagos kénkiválás.

A pirit keletkezése:
A pirit magmás, üledékes és metamorf rendszerekbe egyaránt előfordulhat, de teleptani méretű dúsulása hidrotermális folyamatokhoz kötött. Emiatt tárgyalása a hidrotermális érctelepeknél lenne indokolt, de mivel főleg kenet állítanak elő belőle, itt említjük.

Felhasználás
A kén és a pirit elsődleges felhasználása a kénsavgyártás.

Jelentősebb előfordulások

Terméskén:
USA, Lengyelország: gipsz-anhidrit rétegek redukciójával
Szicília (Olaszország): utóvulkáni működéshez kötötten

Pirit:
Spanyolország és Portugália hidrotermális és sztratoform telepei adják a világ pirittermelésének 3/4-ed részét. A pirit nagyrészt a Rio Tinto-i masszív szulfid ércesedéshez kötött.

Sódóm fedőjében, anhidrit redukciójával létrejött kéntelep földtani szelvénye. Luisiana, USA (Kelley in Véghné, 1967)

Evaporitok

Keletkezés:

  • Arid éghajlat alatt kialakult lagúnák bepárlódásával (gipsz, anhidrit, kősó, kálisó)
  • Sivatagi sóstavakból történő kiválással (Na, Ca, K nitrátjai, borátjai, karbonátjai)

Az evaporitképződés a földtörténet során a perm végén volt a legjelentősebb, a variszkuszi orogenezist követően kialakult lagúnákban és epikontinentális tengerekben. A jelenkori kősóképződés legismertebb példája a Holt-tenger, egy egykori lefűződött tengerág, melynek sótartalma 27 tömeg% (a tengervíz átlagos sótartalma 3,5%)

Felhasználás:

  • Gipsz, anhidrit: az építőipar számos területe, talajjavítás
  • Kősó: étkezési só
  • Kálisó: műtrágyagyártás
  • Nitrátok: salétromsavgyártás
Jelentősebb előfordulások

USA: a világ legnagyobb gipsz-, anhidrit- és kősótermelője.
Európában a legjelentősebb kősótermelő Németország. A sótelepek a mansfeldi rézpala fedőjében, a felsőpermi zeichstein epikontinentális tenger területén keletkeztek.
Közelebbi környezetünk nagyobb kősótelepei Ausztria, Lengyelország és Románia területén vannak. Lengyelországban Wieliczka, Romániában Désakna (Ocna Dejului) és Parajd (Praid) a legjelentősebb bányahelyek.
Chile: Nitráttermelésben világelső (a Na-nitrátot "chilei salétrom"-nak is nevezik).

Magyarországi előfordulás

Perkupa, Alsótelekes
Felsőpermi, erősen gyűrt gipsz-anhidrit sorozat, amely szerpentinesedett gabbrótömböket és agyagpala pikkelyeket tartalmaz.

A perkupai gipsz-anhidrit telep földtani szelvénye (Mészáros in Jámbor, 1982)

Részlet az alsótelekesi gipsz-anhidrit külfejtésből. A képlékenyen viselkedő evaporit rétegek erős gyüredezettséget mutatnak

Kerámiaipari nyersanyagok

A kerámiaipari nyersanyagok legfontosabb tulajdonsága a plaszticitás, vagyis az, hogy vízzel keverve plasztikus masszát adnak. Ugyancsak lényeges a tűzállóság, vagyis a magas olvadáspont. Ezekkel a tulajdonságokkal a kaolin (kaolinitből és illitből álló agyagos kőzet) rendelkezik (a tiszta kaolin olvadáspontja 1800 °C). A finomkerámiához tiszta kaolint használnak, amit iszapolással különítenek el. A durvakerámia-iparban (kőedény-gyártás) az agyagban lévő egyéb ásványok (kvarc, földpát, stb.) nem okoz problémát.

Kaolin (kaolinit, illit)

Keletkezés:
A nemesagyag-jellegű kaolin uralkodóan kaolinitből és illitből áll. Savanyú magmás kőzetek hidrotermális lebontásával keletkezik, melynek során a kőzetalkotó ásványok agyagásványokká alakulnak át. Ez a jelenség általában ércképződés kísérője, de bekövetkezhet akkor is, ha a hidrotermák nem tartalmaznak érces komponenseket. A két agyagásvány - kaolinit és illit - egymástól függetlenül, önállóan is előfordulhat.

Felhasználás:
Elsősorban porcelángyártás (háztartási, dísz- és szigetelő porcelán). A plaszticitás növelésére a kaolinhoz földpátot kevernek. A kaolint a papírgyártásban is használják

Jelentősebb előfordulások

USA: a világ kaolintermelésének kb. 40 %-át adja. Jelentős kaolintermelő Nagy-Brittannia és Kína is.

Magyarországi előfordulások

Tokaji-hegység
Gazdasági jelentőségű kaolintelepek a Tokaji-hegységben alakultak ki, felsőmiocén (szarmata) riolittufa hidrotermális lebontásával. A kaolinbányászat fő központjai Szegilong és Mád-Bomboly voltak. Füzérradványban nagy tisztaságú illitet bányásztak. A bányászat az 1980-as évek végén, illetve a 90-es évek elején szűnt meg. A szegilongi kaolint főleg papíripari célra, töltőanyagként használták.

A füzérradványi illitelőfordulás földtani szelvénye (Varjú in Véghné, 1967)

Tűzálló agyag

Keletkezés:
Tűzálló agyagként a hidrotermális eredetű kaolinok is felhasználhatók, de mivel itt a tisztaság nem olyan lényeges követelmény, a gyakoribb és nagyobb elterjedésű, üledékes eredetű, kaolinitben gazdag agyagok is számításba jöhetnek. Ezeknek az agyagoknak az agyagásványai is kőzetlebontással keletkeztek, de a szállítás és többszörös áthalmozás miatt az eredeti kőzet már nem azonosítható. Az üledékes agyagok az agyagásványok mellett kvarcot, földpátot, gipszet, karbonátokat, szerves anyagot piritet és limonitot is tartalmazhatnak. Ezek az anyagok a kaolinban is előfordulhatnak, de kisebb mennyiségben.

Felhasználás:
Durvakerámia, samott, kályhacsempe, tégla, keramit

Magyarországi előfordulások

Magyarországon számos helyen bányásztak tűzálló agyagot, részben külszíni, részben mélybányászattal. Ezek a telepek már nagyrészt kimerültek, a bányászat megszűnt. Napjainkban kisebb pannon vagy pleisztocén "agyaggödrökből" folyik helyi bányászat, ami a téglagyártás igényeit is kielégíti. Az alábbiakban a legjelentősebb előfordulásokat ismertetjük. Bányászat még a felsőpetényi és sárisápi lelőhelyeken zajlik.

Bánk, Romhány, Felsőpetény (a Börzsöny hegység K-i részén)
A tűzálló agyag telepek az alsóoligocén korú hárshegyi homokkő felső részén, a homokkő rétegekkel többszörösen váltakozva fordulnak elő.

Nemti (Heves és Nógrád megye határán)
Alsómiocén, szárazföldi eredetű, vörös-tarka agyag. Saválló agyagként is alkalmazták.

Cserszegtomaj (Keszthelyi-hegység)
A tűzálló agyag felsőtriász dolomit karsztos mélyedéseiben halmozódott fel. Vasoxid-tartalma miatt festékföldként is használták.

A nemti saválló agyag előfordulás földtani szelvénye.A függőleges vonalak kutatófúrások. 1: negyedkori képződmények, 2: alsómiocén riolittufa, 3: saválló agyag, 4: homok, 5: aleurit, 6: osztreás agyag, 7: alsómiocén homokkő (Radovics in Kun, 1989)

A cserszegtomaji tűzálló agyag telep földtani szelvénye (Csillagné in Véghné, 1976)

Egyéb ipari nyersanyagok

Ebbe a csoportba különböző felhasználási területek nyersanyagait soroltuk, leszűkítve e nyersanyagok körét azokra, amelyek nemzetközileg kiemelt fontosságúak, illetve jelentős hazai előfordulásuk van.

Foszfátok

Keletkezés:

  • Üledékes eredetű foszfátok: sekélytengeri üledékképződés során az állati eredetű csont és guano foszfortartalma feloldódik, a mésziszappal keveredik, és lencsék-rétegek formájában foszforitként (Ca-tartalmú foszfát) kiválik. A világ foszfáttermelésének 80%-át ilyen telepek adják.
  • Magmás eredetű foszfátok: karbonatit és alkáli kőzetek telepeihez kapcsolódnak. A legjellemzőbb foszfátásvány az apatit. Az ilyen típusú telepek a világ foszfáttermelésének 20%-át adják.

Felhasználás:
A foszfátok legfőbb felhasználási területe a műtrágyagyártás.

Jelentősebb előfordulások

Marokkó, USA: üledékes eredetű telepek
Kola-félsziget (Oroszország), Palabora (D-Afrikai Közt.): karbonatit-alkáli kőzetekhez kapcsolódó, magmás eredetű telepek

Magnezit

Keletkezés:

  • Dolomit alacsony hőmérsékletű metaszomatózisával: durvaszemcsés magnezit (MgCO3)
  • Ofiolitos sorozatok metamorfózisával. Az átalakulás során a Mg mobilizálódik, karbonátként kiválva lencsékben, erekben koncentrálódik: finomszemcsés magnezit

Felhasználás:
Magas olvadáspontja miatt kohászati kemencékhez, tűzálló bélésekhez használják.

Jelentősebb előfordulások

Liaodong félsziget (Kína)
A világ legnagyobb magnezittelepe. Kora-proterozoikumi dolomitban, metaszomatózissal jött létre. Az előfordulás felszíni kibúvása 60 km hosszú és 2 km széles, 17 lencsés-réteges telepből áll, melyek vastagsága 100 m körüli.
Szlovákia Európa legjelentősebb magnezittermelője. A magnezitbányászat központja Jolsva (Jelsava)

Grafit

Keletkezés:

  • Kőszén (szerves anyag) metamorfózisával, erősen préselt telepekben
  • Telérszerű megjelenésben, valószínűleg metamorf kőzetek töréseiben migráló CO2 redukciójával

Felhasználás:
Legfontosabb felhasználási területe az igen magas olvadáspont (3000°C) miatt a tűzállóipar. Ezenkívül rajzeszközök, festék, elektromos eszközök gyártására használják.

Jelentősebb előfordulások

Sri Lanka; Madagaszkár: Jó minőségű, kristályos grafit. Granulit fáciesű metamorf kőzetekben teléres megjelenésben fordul elő.
Korea; Jenyiszej folyó melléke (Oroszország): Hatalmas grafittelepek, de a grafit tömeges megjelenésű, kevésbé jó minőségű.
Ausztria, Bajoroszág, Csehország: Gneiszhez kötött metamorf telepek

Gyémánt

Keletkezés:
Üledékes kőzetek szerves anyag (C) tartalma lemeztektonikai mozgásokkal a felsőköpeny peridotitos olvadékához keveredhet. Az olvadékból nagy mélységben, 1500°C-on a szén gyémánt formájában elsőként kikristályosodik. Riftesedő területeken az ultrabázisos magma töréseken keresztül a felszínre jut. A kristályokat a felszínre törő olvadék magával hozza, kürtőkben megszilárdul. Az így keletkezett, töredezett-breccsás megjelenésű ultrabázisos kőzetet kimberlitnek nevezzük. A kimberlitek prekambriumi pajzsterületeken, a proterozoikumi riftesedés zónáiban fordulnak elő. A gyémánt másodlagosan torlatokban dúsul.

Felhasználás:
Ékszerek, csiszoló és vágó eszközök, fúrókoronák. A gyémántot karátokban mérik (1 karát=0,2 g).

Jelentősebb előfordulások

A gyémántot túlnyomórészt torlatokból termelik, a kimberlithez kötött elsődleges gyémánt előfordulások a világtermelésben kevésbé jelentősek. A fő gyémánttermelő országok (a világtermelésre vonatkoztatott százalékos arány feltüntetésével):
Ausztrália (37 %), Zaire (20%), Botswana (15 %), Oroszország (12 (%), D-Afrikai Közt. (9%)

A gyémánthordozó és gyémántmentes kimberlitek eloszlása a Földön. A körök mérete az előfordulások gazdasági jelentőségével arányos (Groves et al. in Evans, 1993)

Üveghomok, öntödei homok

Keletkezés:
Hullámveréses, sekélytengeri területen, ahol a homok kvarcszemcséi közül a szennyező anyagok (szerves anyag, agyag, limonit) kimosódnak, tisztán kvarcból álló, fehér "üveghomok" keletkezik. Az öntödei homoknál nem szükséges a tökéletes tisztaság, de a homoknak karbonátmentesnek kell lennie.

Felhasználás:
Üveggyártás: a tiszta, fehér, 0,1-0,5 mm szemcseméretű homok alkalmas. Az öntödei iparban a homokot az öntödei formák készítésére használják. Az öntödei homok optimális mérete 0,2-0,6 mm. A szemcséknek lekerekedettnek kell lenniük, hogy az anyag plasztikusabb, formázhatóbb legyen. Az agyagtartalom max. 15% lehet. Káros szennyezések a limonit, pirit, kalcit, dolomit, földpátok, csillámok, mert ezek részben olvadáspont-csökkentők, részben gázfejlesztők.

Magyarországi előfordulások

Fehérvárcsurgó (Székesfehérvár mellett)
Felsőtriász dolomitra települő pannon homokos sorozatban, a felsőpannon folyamán képződött üveghomok. A pannon beltenger partközeli részén rakódott le, a parti hullámverés jó átmosást biztosított. A bányászat jelenleg is működik (2004).

A fehérvárcsurgói nemeshomok sorozat elvi rétegtani szelvénye (Vecsernyés in Véghné, 1967)

Kisörspuszta (Balaton-felvidék, Kékkút mellett): Az országban a legjobb minőségű, pannon korú öntödei homok.
Bicske, Diósd, Sóskút, Tárnok (Dunántúli-középhg., Budapest környékén): Pannon korú öntödeihomok-előfordulások

Bentonit

Keletkezés:
A bentonit főleg montmorillonit agyagásványból álló kőzet (montmorillonit-tartalom > 50 %). A montmorillonit vízbe hullott vulkáni tufa víz alatti mállásával (halmirolitos mállás) jön létre. A halmirolitos mállás tengeri és tavi környezetben is megvalósulhat.

Felhasználás:

  • Elsősorban fúróiszapként használják, tixotróp tulajdonsága miatt. A tixotrópia az a jelenség, hogy a szuszpenzió mozgatáskor folyadékként, nyugalmi állapotban kocsonyaszerű (szilárd) anyagként viselkedik. Így fúrás közben a bentonitiszap folyik, felhozza a furadékot, a fúrás leállításakor megszilárdul, nem engedi a furadék leülepedését, és megakadályozza az olaj vagy gáz behatolását a fúrólyukba.
  • Derítés, szűrés, kármentesítés. A szerves vegyületeket leköti. Mivel a környezeti károk megszüntetéséhez alkalmazzák öko-ásványnak is nevezik.
  • Öntödei formák kötőanyaga (magas olvadáspont)
Magyarországi előfordulások

Mád (Tokaji-hegység): Részben hidrotermális kőzetlebontással, részben meleg hőforrásos édesvízi (limnikus) környezetben történt halmirolitos mállással keletkezett bentonittelepek. A kiindulási kőzet felsőmiocén (szarmata) riolittufa.
Istenmezeje (Nógrád megye): Alsómiocén riolittufa sekélytengeri, halmirolitos mállásával keletkezett bentonittelep. A hazai bentonit előfordulásokat csak időszakosan, az igényeknek megfelelően művelik.

A Mád környéki bentonit előfordulás földtani szelvénye (Kun, 1989 nyomán)

Diatomit (diatomaföld, kovaföld)

Keletkezés:
Kovavázú algák (Diatoma) mikroszkópos méretű vázainak tömeges felhalmozódásával keletkezik. A diatoma algák édesvízi és tengeri környezetben is élnek. Elszaporodásuknak kedvez, ha a vízben oldott SiO2-tartalom vulkáni tevékenység következtében megnő.

Felhasználás:

  • könnyű építőelemek gyártása (kis fajsúlyú, laza, porózus kőzet)
  • szigetelőanyagok
  • vegyi szűrés, derítés, kármentesítés
Magyarországi előfordulások

Erdőbénye (Tokaji-hegység): Felsőmiocén kori vulkáni tevékenység hatására, tavi környezetben tömegesen lerakódott kovaalgák vázaiból keletkezett. Az itt bányászott kovaföldet kiégetik (kalcinálják), és növényvédő szerek, műtrágyák vivőanyagaként hasznosítják. A bányászat jelenleg is folyik.

Az erdőbényei kovaföld előfordulás földtani szelvénye (Mátyás in Véghné, 1967)

Szurdokpüspöki (Mátra hegység): Középsőmiocén korú, jó minőségű diatomit. Főleg könnyű építőanyagok gyártására használták. A bányászat már megszűnt.

Zeolit

Keletkezés:
A zeolitként ismert nyersanyag valójában zeolitos riolittufa, amennyiben a zeolittartalom meghaladja az 50%-ot. A zeolitok üreges kristályszerkezetű alumínium-hidroszilikátok. Üveges-horzsaköves savanyú piroklasztikus kőzetek gáz-üregeiben, a kőzetüveg átalakulásával jönnek létre, víz alatti robbanásos kitöréseknél.

Felhasználás:
A zeolitok felhasználása a kristályrácsukban lévő mikronos méretű üregek adszorpcióképességén alapul. Ezekben az üregekben eredetileg víz van, amit hőkezeléssel eltávolítanak, így az üregek szabaddá válnak. Az ilyen módon kezelt zeolit megköti a szennyező anyagokat, a tápanyagot, a talajjavító anyagokat stb. Ugyancsak jellemző tulajdonsága a kationcserélő-képesség, vagyis hogy eredeti kationjai más (szennyező) kationokra kicserélhetők. Környezeti károk, szennyeződések megszüntetésénél gyakran alkalmazzák.

Felhasználási területek:

  • takarmányadalék: elősegíti a tápanyagfelvételt
  • talajjavítás
  • vegyi anyagok molekula-szűrése, derítés
  • víztisztítás
  • szennyezett területek kármentesítése
Legjelentősebb előfordulások

A legjelentősebb zeolittermelő országok Görögország és Kuba.

Magyarországi előfordulások

Magyarország európai viszonylatban is jelentős zeolittermelő. A hazai zeolit előfordulások a Tokaji-hegység területén, elsősorban a déli részen találhatók. A zeolitbányászat több felszíni művelésből, jelenleg is zajlik. Jó minőségű zeolit előfordulás van a Cserhát hegységben fekvő Nemti (korábban mint agyagbányát is említettük) mellett is, ezt azonban nem bányásszák. A Mecsek hegységben is vannak magas zeolittartalmú riolittufa előfordulások.

A Tokaji-hegység vázlatos földtani térképe. A központi tömeget andezit alkotja, a riolittufa a peremi részeken található. A perlit előfordulások a hegység északi részén jelennek meg (Jámbor, 1982 nyomán)

A mezőzombori (Tokaji-hegység)zeolitos riolittufa előfordulás földtani szelvénye. 1: talaj, 2: lösz, agyag, 3: riolittufa, 4: zeolitos riolittufa, 5: riolittufa (Mátyás in Kun, 1989 nyomán)

Perlit

Keletkezés:
A perlit savanyú, riolitos, vízbe nyomult-folyt láva üvegszerű megdermedésével keletkezik. Jellemzője, hogy 2-6% kötött vizet tartalmaz, emiatt alakul ki az üveges megjelenés. SiO2-tartalma 70-75 %. Gyakran apró gömbökben széteső, innen származik a "gyöngykő" elnevezés.

Felhasználás:
A perlit felhasználásának alapja, hogy hevítve a víztartalom gőzzé alakulása miatt megduzzad, felfúvódik, és lyukacsos szerkezetű, könnyű, de mégis nagy szilárdságú anyaggá válik. Duzzasztás előtt a perlitet megőrlik.

  • A perlitet elsősorban az építőiparban használják. Könnyűbeton és vakolat adalékanyagként, hő- és hangszigetelés céljára alkalmazzák.
  • A duzzasztott perlit porozitása miatt vegyi szűrőként is használható.
  • Duzzasztott állapotban kis fajsúlya miatt a vízen úszik, ezért vízfelületek olajszennyezésének összegyűjtésére is felhasználják.
Magyarországi előfordulások

Pálháza
A hazai perlit előfordulások a Tokaji-hegység északi részén találhatók. Legjelentősebb a pálházai perlittest, mely európai viszonylatban is számottevő. Bányászata jelenleg is zajlik. A savanyú láva szarmata korú agyagokba nyomult be, extrúziós dómot formálva.

A pálházai perlitelőfordulás földtani szelvénye (Varjú in Véghné, 1967 nyomán)

Dolomit

A dolomitot az ipari felhasználású nyersanyagok között tárgyaljuk, de megjegyezzük, hogy az építőipar számára is fontos nyersanyag.

Keletkezés:
A dolomit kőzet uralkodóan a dolomit ásványból (Ca, Mg)CO3 áll. Keletkezési folyamatok szempontjából megkülönböztetjük az elsődleges és a másodlagos dolomitokat. Az elsődleges dolomitok mennyisége elenyésző az elterjedt, hegységnyi tömegeket alkotó másodlagos dolomitokhoz képest. Elsődlegesen a dolomitképződés hiperszalin (túlsós) lagúnákhoz kötött, kiválása közvetlenül az evaporitok kiválását előzi meg. A másodlagos, nagy tömegű dolomitok a tengeri lerakódású mésziszapból keletkeznek, olyan módon, hogy a vízben oldott magnéziumionok helyettesítik a mésziszapot alkotó aragonit vagy kalcit kalciumionjainak egy részét. A helyettesítés a különböző ionméretek miatt a kristályrácsban feszültséget okoz, emiatt a dolomit tektonikai hatásra repedezik, szétesik. A dunántúli "porló dolomitok" szétdarabolódásában hévforrástevékenység is szerepet játszott.

Felhasználás:

  • a finomra őrölt dolomit az üvegiparban és finomkerámiákhoz adalékanyag
  • súrolóporként is használatos
  • durvább őrleménye a vaskohászatban folyósítóanyag
  • építőiparban vakolóhabarcs alapanyaga
Magyarországi előfordulások

A Magyar Középhegységben a triász korú dolomit elterjedt kőzet, kisebb bányákban számos helyen fejtik, illetve fejtették. A legjelentősebb bányák Pilisvörösváron (Pilis hg.), Iszkaszentgyörgyön (Bakony hg) és Alsótelekesen (Rudabányai-hg.) vannak. Pilisvörösváron darabos és porló dolomitot is bányásznak.

Barit

Keletkezés:
Hidrotermális telepekben, önálló telérkitöltésként, vagy kalkopirit, pirit, galenit, szfalerit ércásványok kísérőjeként fordul elő.

Felhasználás:

  • nagy fajsúlya miatt az őrőlt baritot főleg a fúróiszap fajsúlyának növelésére használják,
  • a szennyezésmentes baritból fehér festéket állítanak elő.
Magyarországi előfordulások

Velencei-hegység
A Velencei-hegység gránitjához kapcsolódóan, 20-80 cm vastagságú, a mélység felé kiékelődő hidrotermális telérekben barit dúsulás jelentkezik, amit Sukorótól északra, az 1960-as években rövid ideig bányásztak.

Rudabánya
A barit az ércesedés mellékkőzetében az alsótriász palás agyagban gumók és lencsék formájában fordul elő. Felhasználására eddig nem került sor.


előző oldaltartalomjegyzékkövetkező oldal